Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a feltörekvő piacok elszakadnak egymástól és a kelet-európai konvergáló térség egyre inkább leszakad a közel- és távol-keleti régióktól, ami a növekedést illeti. Ma már Kelet-Európa szerte egyre nyilvánvalóbb – egy-két kivételtől eltekintve -, hogy az euró-övezeti csatlakozás az eredeti tervekhez képest csúszik, aminek az oka, hogy általános jelenség az államháztartási hiány növekedése, valamint a nagy elosztórendszerek elégtelen működése. A mai helyzetben ismét jó alkalom lenne a fejlődő térségek piacain befektetni, mivel a világ vezető gazdaságaiban enyhülni látszik az inflációs nyomás, a kamatok lassan stabilizálódnak, illetve középtávon várható a kamatszintek mérséklése is, ha az olaj ára a továbbiakba is csökken, de legalábbis a mai 60 dollár körüli szinten marad.

Ehhez persze az is kellene, hogy közben a gazdasági növekedés legalább szinten maradjon, vagy csak kismértékben és rövid időszakra gyengüljön csak. Ez ma még nem eldönthető, de az biztosnak látszik, hogy az Egyesült Államok gazdasági növekedése visszaesés előtt áll, bár – szintén az olaj árának mérséklődése okán – a recesszió egyelőre nem fenyeget. Európában közben a várt felett alakul a gazdasági növekedés, miközben a fogyasztói bizalmi index is rég nem látott magasságokba emelkedett. Ez biztató a jövőre nézve. Talán az öreg kontinens országai ezúttal tartós növekedési pályára állnak, de ehhez az is kell, hogy a mainál rugalmasabb munkaerőpiac alakuljon ki és a mai ellátórendszerek átstrukturálása is elengedhetetlen feladat.

Devizapiac. A rövidebb távú piaci események ma azt mutatják, hogy az euró-övezetben kialakult kamatszintek már jelentősen nem fognak emelkedni, a vállalkozások optimisták a jövő tekintetében.

Nem meglepő tehát, hogy a dollár enyhén erősödött, hiszen a recessziótól való félelem csökkent, miközben a kamatelőny nem változott. Mégis, az elemzők szinte egyöntetűen azt hangoztatják, hogy a dollár gyengülése elkerülhetetlen, mivel a tengerentúlon a növekedés sérülékeny, magas a folyó fizetési mérleg hiánya, miközben az ingatlanok értékesítésében beállt változások is a gazdasági növekedés törékenységét mutatják. A mai helyzetben tehát ismét az euró vételét javasoljuk az 1,27-es keresztárfolyamnál erősebb dollár mellett. Ezek a vételek a jövő év elejére már nagy hozamot jelenthetnek, akkor dollárra váltjuk ezen befektetéseinket.

A hazai piacon kialakult helyzet azt mutatja, hogy a politikai események negatív hatása után a konvergenciaprogram elfogadás se hozott nyugalmat a piacon, legalábbis ami a változékonyságot illeti. Az igaz ugyan, hogy napok óta a 275-ös szint alatti tartományban mozog a forint az euróval szemben, de meglehetősen ideges a piac. Egy esetleges rossz hír most jelentős negatív mozgást indukálhat.

A hosszabb távú trendet figyelve már más kép rajzolódik ki. Egy beszűkülést láthatunk, ami előbb-utóbb kitöréshez vezet. És itt ér össze a rövid és hosszabb távú megfigyelés eredménye; a kitörés valószínű iránya a forint gyengülése. Ezért tehát a 275 (EUR/HUF) és a 215 (USD/HUF) szinteknél erősebb forint mellett a devizák vétele, illetve az idegen devizákban denominált értékpapírok vételét ajánljuk. Ezek közül is az európai részvény és kötvény alapok lehetnek átlag feletti hozamot biztosító termékek.

Kötvénypiac. Az Magyar Nemezti Bank (MNB) 50 bázispontos kamatemelése beárazódott a piacon, így ez a lépés nem hozott döntő változást, nagyobb megrázkódtatást. A hozamemelkedés viszont nem állt meg, a rövid és a hosszú oldalon is láthattuk ezt.

A rövid oldali emelkedésnek oka, hogy a jegybanktól további kamatemelések várhatók, míg a hosszúoldali emelkedés kifejezetten a makrogazdasági mutatók, a piaci várakozások, az euró belépés dátuma által meghatározott. Így tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a befektetői megítélés tovább romlott, ami a hosszú távú kilátásokat illeti, még akkor is, ha a konvergencia program elfogadásra került. Illetve lehet, hogy éppen ezért. Ugyanis a program „legújabb verziója” egy átmeneti időszakra a Maastrichti kritériumoktól való távolodást „tervezi”, amely az államháztartás rendbetételéhez feltétlenül szükséges.

A referenciahozamok a továbbiakban is emelkedhetnek, de a portfoliókban a rövid (max. 3 hónap) állampapírokat érdemes tartani a megfelelő likviditás érdekében. Ez kivárást jelent arra az esetre, ha az 1-3 éves szegmens meghaladná a 9 százalékos szintet. Itt már ajánlott ez utóbbiak vétele.

Részvénypiac. A részvényárak hektikus mozgása közben rövidtávon egy kis emelkedés alakult ki a héten, ami a hét utolsó két kereskedési napjára viszont kifulladt. Ennek oka, hogy a tőkebeáramlás mértéke nem elég a további emelkedéshez, a korábbi vevők pedig a gyors nyereség reményében eladásra fordították pozíciójukat. Az OTP esetében azt szép nyereséggel tehették.

A piac egészére is jellemző volt ez a mozgás, de a bankpapír esetében kiugró volt az áringadozás. Most 21 000 pontot is eshet a BUX, így vételeket nem ajánlunk, inkább a kivárást javasoljuk. Abban az esetben azonban , ha a 21 000 pontra esne az irányadó index, akkor a Mol, OTP és EGIS részvényeit már vételre ajánljuk. Ehhez a szinthez 19 000 forintos Mol, 6300 forintos OTP és 28 000 forintos EGIS tartozhat. 
 

Állampapír piac: 

- állampapírok: max. 3 hónap: tartás

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel

- USA részvények: vétel

- Orosz részvények: tartás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: kivárás (22 000 pontos BUX alatt Mol, OTP, EGIS vétel)

- Befektetési alapok:

Ingatlanba fektető részvény alapok (EUR-ban denominált)