A magyar államháztartás kérdését azt követően tűzték ismét napirendre a miniszterek, hogy tavaly az EU nem tudta elfogadni a konvergenciaprogramot: annak pontosítására, reálisabbá tételére és részletezésére - a tavaszi választások miatt - szeptemberig adott időt a kormánynak. Hasonló okokból nem tudtak érdemben visszatérni a miniszterek az ország elleni - más EU-tagállamokhoz hasonló - túlzott deficittel kapcsolatos eljárásra.

Most azonban mindkét témát napirendjükre tűzték, akárcsak Nagy-Britannia és Németország hiánykorrekciós terveit. A konvergenciaprogramra - az Európai Bizottság értékelő útmutatását követve - várhatóan rábólintanak az EU-miniszterek is, annál is inkább, mert annak lényegét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a program brüsszeli benyújtása előtt ismertette Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, az euróövezeti országok pénzügyi tanácsának vezetőjével, és kedvező visszajelzést kapott tőle. 

Az Európai Bizottság szeptember 26-án hozta nyilvánosságra értékelését a programról (az időzítés miatt bizonyos bírálatok is érték, hogy az értékeléssel - a tagországok belügyeitől való, kínosan vigyázott távolságtartása ellenére - befolyásolhatta a később rendezett önkormányzati választások kimenetelét), és állásfoglalása alapjában véve kedvezőnek mondható. "A programban felvázolt lépések megfelelő utat jelentenek az államháztartási hiány leszorításához" - áll egyebek mellett az értékelésben. 

Joaqín Almunia pénzügyi biztos akkor üdvözölte, hogy többszöri célmulasztás után a programban most reális, konkrét intézkedések szerepelnek, de jelezte, hogy még komoly kockázatok és kihívások állnak az ország előtt a program megvalósításához. Leszögezte, hogy a programban szereplő számok nem jelentenek meglepetést az ország pénzügyi helyzetének alakulását illetően. A helyzet nagyon súlyos - mondta.

Ami a túlzott deficitet illeti, a pénzügyi tanács utoljára tavaly novemberben tárgyalt róla érdemben, és megállapította, hogy Magyarország nem tudott eleget tenni a korábban kibocsátott ajánlásoknak, amelyek célja annak segítése lenne, hogy az ország a saját maga elé tűzött céldátumra - akkor még 2008-ra - 3 százalék alá szorítsa le az államháztartási hiányt. Előzőleg a tanács 2004 júliusában, majd 2005 márciusában bocsátott ki ajánlásokat a szükséges intézkedésekre vonatkozóan, és a kettő között - 2005 januárjában - megállapította azt is, hogy még nem történtek hatékony lépések a javaslatok érvényre juttatására. 

A miniszterek elé most kerülő anyagban szerepel, hogy a konvergenciaprogram előrejelzései alapján idén akár 10,1 százalékot is elérhet a deficit, ezt jövőre 6,8, 2008-ban 4,3, 2009-ben pedig 3,2 százalék követheti. 

A tanács a pályát reálisnak nyilvánítva várhatóan sürgetni fogja a kormányt, hogy tegyen meg mindent az államháztartási helyzet idei további romlásának megakadályozása érdekében. Ugyancsak kérik majd a miniszterek, hogy Magyarország szigorúan hajtsa végre a szükséges intézkedéseket a fenntartható csökkentési ütem biztosításához, illetve legyen kész pótlólagos intézkedésekre, ha ez szükségesnek bizonyul. 

A miniszterek jövő áprilisban fogják újra elemezni, hogyan áll a magyar tervek végrehajtása, középpontban az idei és a jövő évi hiánycélok teljesítésével.