Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ebből látható, hogy az adóteherben arányait tekintve a legnagyobb növekedés tavaly Izlandon volt, 3,7 százalékpontos, amivel az ilyen bevételek a GDP 42,4 százalékát érték már el. A legnagyobb arányú mérséklés, 1 százalékpontos viszont Magyarországon következett be, és az adóbevételek aránya a GDP 37,1 százalékra esett vissza.
Az OECD 24 tagországától kapott előzetesnek nevezett adatot, ezekből kiderül, hogy 17 országban nőtt az adóbevételek aránya a GDP-hez mérten. A szervezet megjegyzi: az adóterhek csökkenő arányának irányzata 2003-ig tartott a legfejlettebb ipari országokban, a terhek GDP-hez mért aránya 36,6 százalékról 35,8 százalékra esett, de 2004-ben a tendencia megfordult és az év végén az arány már 35,9 százaléknál tartott.
Az OECD ezt részben összefüggésbe hozza a gazdasági növekedés alakulásával, a vállalati eredményekkel, de a jóléti kiadások alakulásával is, megjegyezve, hogy az áfa-bevételek növekedése a szabadkereskedelem kiszélesedésének is következménye.
A jelentés egyebek között megjegyzi: a tavaly három legnagyobb arányú adóbevételi rátanövekedést produkáló ország, az említett Izland, továbbá az Egyesül Államok és Nagy-Britannia esetében az adóteher úgy növekedett, hogy a személyi és vállalati jövedelmek adókulcsán semmit nem változtattak.
