Én tudom, hogy ők is tudják, hogy mi valójában többet keresünk - foglalható össze annak az össznépi szembekötősdi játéknak a lényege, amit a vállalkozók és alkalmazottaik, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) illetékesei űznek egymással a minimálbérre bejelentettek tömegei kapcsán több mint 15 éve. A kormányzat ráunt a dologra és a Gyurcsány-csomag júliusi parlamenti elfogadtatásával megpróbált csavarni a présen, amikor a társadalombiztosításban (tb) bevezette a minimim-járulékalap fogalmát. E szerint a szeptemberi jövedelmek esetén már legalább havi 125 ezer forint után kell a foglalkoztatói, illetve az egyéni tb-járulékokat fizetni. Korábban (legalább heti 36 órás foglalkoztatás esetén) legalább a minimálbér, vagyis 2006-ban havi 62 500 forint után kellett leróni a járulékokat.

A járulékok utólagos fizetési rendje miatt első alkalommal októberben válik esedékessé a 125 ezer forintos szabály. Okulva azonban a korábbi alkotmányossági kudarcokból, a törvényhozók nyitva hagytak egy kiskaput. Az a cég, illetve vállalkozó ugyanis, amelyik az adóhatóságnak bejelenti, hogy alkalmazottai, illetve saját jövedelme kisebb havi 125 ezer forintnál, jogosult a bejelentett összeg után járulékot fizetni (de a járulékalap heti 36 órás vagy annál hosszabb idejű foglalkoztatásnál nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél). Még életbe sem léptek az új rendelkezések, amikor az APEH kénytelen volt egy magyarázó, magyarázkodó állásfoglalást közzétenni a jogszabályok ellentmondásai, például a csökkentett járulékfizetési szándék első bejelentésének pontos határidejének tisztázása miatt. Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis az egyik helyen konkrét időpontot (október 12-ét) jelöl meg végső dátumként, másutt viszont a tényleges kifizetést követő 15. napot. Tekintve, hogy az adózásban egyébként általában is szokásos 15 napos határidőbe az október 12-ei dátum még az 1-jei bérfizetéstől számítva sem fér bele, az APEH közleménye végül is a tényleges kifizetés napját jelöli meg kiindulási pontként. Ugyanez az állásfoglalás igyekszik pontosítani a kritikus (havi 62 500 és 125 ezer forint közötti) bérsávba eső, de havonta változó összegben részesülők dolgát. Eszerint az ilyen személyeket nem kell havonta újból és újból bejelenteni, hanem elég egyszer, egészen addig, amíg a 125 ezer forintos felső határt át nem lépik. Ugyanakkor az állásfoglalás elegánsan átsiklik afölött, hogy az adóhatóság jogosult ellenőrizni a bejelentés valóságtartalmát (ezt korábban is megtehette, a nyári módosítás csak megerősíti e jogosítványát). A változtatás sikere alighanem elrettentő erején, illetve az ellenőrzés hatékonyságán áll vagy bukik. Az adóhatóság először egészen biztosan magát a vállalkozást fogja ellenőrizni, ahol a bérnyilvántartásban dokumentálva a bejelentett összeget találja majd, amit alighanem a jól kitanított munkatársak is igazolni fognak. A törvény ugyanis azt mondja - és ezt a HVG kérdésére a Pénzügyminisztériumban is megerősítették -, hogy csupán a 125 ezer forint alatti járulékköteles jövedelmeket kell bejelenteni, így például az alkalmazottaknál a bért és más tb-köteles jövedelmeket, az egyéni vállalkozóknál a vállalkozói kivétet, társas vállalkozóknál pedig a személyes közreműködés címén felvett összegeket. Így aztán könnyen lehet, hogy az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjainak többsége (függetlenül attól, hogy evások vagy nem) továbbra is a minimálbér után fizet majd járulékot. Ők ugyanis eldönthetik, hogy járulékkal, vagy vállalkozói, társasági, illetve osztalékadóval terhelten éri-e meg jobban jövedelemhez jutni. Az alkalmazottak esetében a társaságok gyakran a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldáshoz nyúlnak: a korábban nyolc órában foglalkoztatottakat átjelentik négyórásnak, hogy így a tört munkaidőre a régi járulékösszegeket fizethessék. A részmunkaidő miatt azonban hosszabb távon rosszul járhat az alkalmazott, miután a fél munkaidővel csak fél szolgálati időt szerezhet, és ezt a hiányt megérzi a nyugdíjba menetelkor.

A járulékfizetést mindenáron minimalizálni szándékozóknál nem árt, ha végleges döntésük előtt összeállítják (az APEH ellenőrzési gyakorlatában bevált) saját háztartási mérlegüket. Egyik oldalon a letagadhatatlan (például közmű-) kiadásokat, a másikon pedig a bevallott, adózott családi jövedelmeket szerepeltetve. Jogos az APEH-gyanú, ha a mérleg a kiadások túlsúlyát mutatja - ilyenkor mindenképpen ajánlatos a magasabb összegű járulékfizetés. Minderről persze egy kisvállalkozás esetén sem az alkalmazott dönt, hanem a cég tulajdonosa. Ha utóbbi továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak a minimálbér után fizesse a járulékokat, de ezt elmulasztja bejelenteni az APEH-nek, a hivatal utólag a cégre nemcsak a foglalkoztatói, hanem a munkavállalói járulékban keletkezett különbözetet is ráveri. Máris vannak azonban, akik nem büntetést, hanem lehetőséget látnak ebben a szabályban. Egyes kisebb vállalkozások ugyanis - adót spórolva - továbbra is minimálbért fizetnek alkalmazottaiknak (illetve az egyéni vállalkozók saját maguknak), de nem hajlandók feljelenteni magukat az adóhatóságnál, inkább megfizetik a 125 ezer forint után a tb-, a különbözet után pedig az egyéni járulékokat.

MICHNAI ATTILA