Mi folyik? Vita, csapolás, elzárás

Az Európa egyik legnagyobb vezetékének számító Barátság-csővezeték működését az egyik tranzitország, Belarusz állította le, miután Moszkva nem hajlandó kifizetni a Minszk által január elsejei hatállyal bevezetett 45 dolláros exportilletéket.  A vezeték északi ága Lengyelországot és Németországot, a déli Ukrajnán keresztül Magyarországot és a többi közép-európai országot látja el kőolajjal. Orosz tisztségviselők a Barátság olajvezeték megcsapolásával vádolták meg Fehéroroszországot, és az orosz tranzitolajra Minszk által kirótt díj visszavonását a hivatalos vitarendezési tárgyalások előfeltételéül szabták. Fehéroroszország szombattól fogva több mint 79 ezer tonnát vett ki jogellenesen a Barátság (Druzsba) vezetékből - közölte az orosz állami vezetéküzemeltető Transnyeft hétfőn. Minszk arra hivatkozik, hogy a január 3-án (újév napjától) visszamenőleg kirótt tranzitdíj fejében foglalja le az orosz olajat.

A gazdasági miniszter jelezte, hogy információi szerint hétfőn este az előrejelzésnek megfelelően leáll az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.  A  miniszter egyeztetett a kőolajellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.

Amennyiben az olajszállítás 24 óránál tovább szünetel, úgy kőolajkészleteket szabadítanak fel a tartalékokból - mondta Kóka János, hozzátéve, hogy erről már megegyezett a készletező szövetséggel. A Mol technikai tartalékaiból pótolható kezdetben az az olajmennyiség, amely az orosz-belorusz olajvita miatti esetleges leállás következtében nem érkezik meg.

A gazdasági miniszter nyomatékosan aláhúzta, hogy Magyarországon sem a kőolajszármazékok ellátásában, sem a gázellátásban nem kell fennakadásokra számítani. Ezt Hernádi Zsolt, a Mol jelenlévő elnöke is megerősítette.

Kóka János emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban Magyarország gázellátásával voltak gondok, ezért a kormány törekszik mind a földgáz, mind pedig a kőolaj és kőolajszármazékok esetében az ellátási biztonságra.

Magyarország kőolajszükséglete napi mintegy 15 ezer tonna. A Barátság kőolajvezetéken naponta mintegy 22 ezer tonna kőolaj áramlik Magyarországra. Jelenleg óránként mintegy 500 tonna kőolaj, tehát a megszokott mennyiség fele érkezik. A Barátság kőolajvezetéken vasárnap már volt egy rövidebb, hatórás leállás, reggel 4 és 10 óra között.

Magyarországnak megfelelő tartalékai vannak az esetre, ha a kőolaj-ellátásban gondok adódnának. Ezek a készletek az európai uniós normáknak megfelelően 90 napon túliak.

A gazdasági miniszter szerint ha tartósnak bizonyul, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarország nem kap kőolajat, úgy az Adria kőolajvezetéken keresztül dél felől biztosítható az ország ellátása. A csővezeték kapacitása napi 27-28 ezer tonna. Ez évi mintegy 10 millió tonna kőolaj szállítását teszi lehetővé.

Hernádi Zsolt Mol-elnök megerősítette, hogy a cég árpolitikája a történtek ellenére sem változik, azaz a társaság nem vonja vissza a bejelentett benzinár-csökkentést.

Újságírói kérdésre válaszolva Kóka János közölte: a készletezés ára literenként 2-3 három forint, amelyet az üzemanyagok árában a fogyasztó fizet meg.

A gazdasági miniszter tájékoztatott arról is, hogy egyeztetni kíván a közép-kelet-európai szakminiszterekkel a kialakult helyzetről, továbbá tájékoztatja a Nemzetközi Energia Ügynökséget.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: a Fidesz ebben a rendkívüli helyzetben kész a kormánnyal együttműködni a válság megoldása érdekében. Egyben közölte, szakítani kell "az Oroszországgal kötendő külön alkuknak a politikájával".
 
Hangsúlyozta, hogy a történteket nem lehet elszigetelt esetként kezelni.
Közölte: mindez újabb bizonyíték arra, hogy az elmúlt hónapokban súlyosan megkérdőjeleződött Oroszországnak mint megbízható szállítónak a hitelessége. Egyidejűleg az is bebizonyosodott, hogy Magyarország milyen nagy mértékben és egyoldalúan függ az energiahordozók tekintetében Oroszországtól.
 
Erre a helyzetre a Fidesz az elmúlt hetekben megfogalmazta a saját válaszát - emlékeztetett a politikus, és hozzátette: "úgy látjuk, hogy egyedüli megoldás, hogyha Magyarország szakít az Oroszországgal kötendő külön alkuknak a politikájával".
 
Közölte: Magyarországnak hozzá kell járulnia ahhoz a stratégiai célkitűzéshez, amelyik Oroszország energetikai monopolpozíciójának a megtörésére irányul. Ehhez szükséges a nemzetközi, és különösen az európai szintű összefogás, másrészt a diverzifikáció, amely egyszerre jelenti az alternatív források, útvonalak és energiahordozók feltérképezését, kiépítését.
 
Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy természetesen mindennek a célja nem lehet Oroszország kiszorítása Európa energiaellátásából, "de a monopolpozíciót, amivel ma fenyegeti  Orország Európa energiabiztonságát, fokozatosan fel kell váltsa egy piaci szemlélet".
 
Mint mondta, nem véletlen, hogy az Európai Unió márciusi csúcstalálkozójának kiemelt napirendi pontja lesz az EU közös energiapolitikájának kérdése.