Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A tekintélyes hamburgi hírmagazin webes kiadásának vasárnapi értesülése szerint a gyanú egyebek között az Aldi, a Metro és a Tengelmann (Plus, OBI, Kaiser´s) -hálózatokat érinti, s a sörös, az ásványvizes és az üdítőitalos dobozokra az úgynevezett doboz-betétdíj évekkel ezelőtt történt bevezetésére nyúlik vissza.
A szóban forgó láncok Németországban ellenezték a betétdíj bevezetését, amelyet azonban környezetvédelmi, újrahasznosítási indokok miatt mégis bevezettek.
Az érintett vállalatok 2005 januárjáig a Dualen System Deutschland (DSD) elnevezésű hulladékgyűjtő cég üzleti partnerei voltak. A "Zöld Pontként" ismert DSD korábban éveken keresztül maga is ellenezte a betétdíj bevezetését.
Az Aldit, a Metrót és a Tengelmannt most azzal vádolják, hogy még 2001 novemberében tanácsadói szerződést kötöttek a konzervatív Kajo Schommer, akkori szászországi gazdasági miniszterrel, aki szintén a betétdíj bevezetésének ádáz ellenfele volt. Nem sokkal később, 2002 áprilisában Schommer kilépett a szászországi kormányból és a DSD alkalmazásába került: a gyanú szerint Schommernek rendkívül tekintélyes fizetéssel - 600 ezer euróval - járó DSD-tanácsadói állást juttattak.
A hároméves tanácsadói szerződést azonban a hálózatok ezután rövidesen felmondták, a pénzt azonban kifizették.
A drezdai ügyészség most azon a véleményen van, hogy a honoráriumot - úgymond - előnyszerzés gyanújával fizették ki, ezzel mondtak köszönetet azért, hogy Schommer politikailag kiállt a betétdíj-bevezetés ellen.
Schommer ügyvédje teljes mértékben légből kapottnak nevezte a gyanúsítást, mint mondta Schommer szerződése "egészen normális tanácsadói szerződés" volt. Az érintett vállalatok képviselői egyelőre nem voltak hajlandók nyilatkozni az ügyben.
A szóban forgó láncok Németországban ellenezték a betétdíj bevezetését, amelyet azonban környezetvédelmi, újrahasznosítási indokok miatt mégis bevezettek.
Az érintett vállalatok 2005 januárjáig a Dualen System Deutschland (DSD) elnevezésű hulladékgyűjtő cég üzleti partnerei voltak. A "Zöld Pontként" ismert DSD korábban éveken keresztül maga is ellenezte a betétdíj bevezetését.
Az Aldit, a Metrót és a Tengelmannt most azzal vádolják, hogy még 2001 novemberében tanácsadói szerződést kötöttek a konzervatív Kajo Schommer, akkori szászországi gazdasági miniszterrel, aki szintén a betétdíj bevezetésének ádáz ellenfele volt. Nem sokkal később, 2002 áprilisában Schommer kilépett a szászországi kormányból és a DSD alkalmazásába került: a gyanú szerint Schommernek rendkívül tekintélyes fizetéssel - 600 ezer euróval - járó DSD-tanácsadói állást juttattak.
A hároméves tanácsadói szerződést azonban a hálózatok ezután rövidesen felmondták, a pénzt azonban kifizették.
A drezdai ügyészség most azon a véleményen van, hogy a honoráriumot - úgymond - előnyszerzés gyanújával fizették ki, ezzel mondtak köszönetet azért, hogy Schommer politikailag kiállt a betétdíj-bevezetés ellen.
Schommer ügyvédje teljes mértékben légből kapottnak nevezte a gyanúsítást, mint mondta Schommer szerződése "egészen normális tanácsadói szerződés" volt. Az érintett vállalatok képviselői egyelőre nem voltak hajlandók nyilatkozni az ügyben.
