Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A prágai energetikai tőzsdén a félig állami kézben lévő Cseh Energetikai Művek (CEZ) és más nagy európai energetikai cégek áramával üzletelnének. Kelet-Európában ez lenne az első energetikai árutőzsde.
A CEZ előzetesen beleegyezett abba, hogy az összes általa forgalmazott áramot a jövőben a tőzsdén keresztül értékesítené. Míg korábban az áramárakat a CEZ nyári aukcióinak eredménye határozta meg, most az ár a tőzsdén születne.
"A példa az RWE, amely összes áramát a lipcsei tőzsdén adja el. Ezt a modellt szeretnénk átvenni" - jelentette ki Alan Svoboda, a CEZ kereskedelmi igazgatója. Szakértők szerint éppen a német RWE és az E.ON lehetne az az első két külföldi energetikai cég, amely a prágai tőzsdén is üzletelne.
Az ipari és kereskedelmi miniszter azt várja, hogy a tőzsde létrejötte után megszűnhetnek azok a viták, hogy a CEZ kihasználva monopolhelyzetét, egyoldalúan határozza-e meg az áram árát vagy sem. Szakértői vélemények szerint a legfontosabb azonban az lehet, hogy a tőzsde működésének beindulása után lehetőség lesz arra, hogy a mindenkit érintő és sokat vitatott áramárak jól átlátható módon jöjjenek létre.
