Az adó- és áremelések keltette inflációs hullám azonban az elemzők többsége szerint 2009-re levonul és így nem számítanak arra, hogy hétfőn a Magyar Nemzeti Bank emelné kamatait. A gazdasági növekedés ütemének múlt év végi hirtelen lelassulása folytatódik az év elején, jelezték az elemzők.

Januárban ötéves csúcsra, 7,8 százalékra szökött fel az infláció a decemberi 6,5 százalékról és az egy évvel ezelőtt mért 2,7 százalékról.

Ez magasabb volt, mint az elemzők 7,5 százalékos előrejelzése. Ennek, illetve a további áremelésekről szóló híreknek a hatására az elemzők emelték inflációs előrejelzéseiket, erre az évre jelentősen, a következő évre kevésbé.

2007-re most 7,2 százalék átlagos inflációt várnak, szemben az egy hónapja jósolt 6,5 százalékkal. A jövő évre 3,8 százalék a konszenzus, ez már csak egytized százalékpontos emelkedést jelent és továbbra is az a várakozás, hogy három év múlva levonul az inflációs hullám:a 2009-es elemzői előrejelzés változatlanul 3 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy a piac továbbra is arra számít: az MNB elvéti 2008-as inflációs célját, a rákövetkező évben azonban elérheti az árstabilitást jelentő három százalékos inflációt.

Emiatt majdnem egyöntetű volt a várakozás, hogy hétfői ülésén nem emeli tovább a nyolc százalékos jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács: 23-ból 22 elemző várta ezt és csak egy elemző jósolt kamatemelést.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozások szerint továbbra is figyeli majd, nem okoz-e tartós inflációs hatásokat az év eleji áremelkedési hullám. A forint erősödése, a külföldi befektetők töretlen kockázatéhsége és a javuló magyar költségvetési egyensúlyi mutatók azonban elkerülhetővé tehetik az újabb kamatemelést.

Tizennégyből tíz elemző vélte úgy, hogy az MNB következő kamatváltoztatása csökkentés lesz (legtöbbjük szerint a második félévben). Négyen mondták azt, hogy februárban vagy márciusban előreláthatóan kamatemelésre kerül sor.

A konszenzus előrejelzés szerint idén is, jövőre is egy százalékponttal csökkenhet összesen a jegybanki alapkamat. Ez a várakozás hozzájárul a rövid lejáratú magyar állampapírok iránti kereslethez, hiszen ezek hozama többé-kevésbé az MNB-kamatot követi, az alacsonyabb hozam pedig az árat növeli.

Februárban az infláció várhatóan tovább emelkedik, az elemzői konszenzus szerint 8,7 százalékra. A csúcsot az év első hónapjaiban 8,9 százaléknál érheti el, ami kéttized százalékponttal magasabb, mint amit egy hónapja vártak az elemzők. Ez kis változás ahhoz képest, hogy az éves átlagos infláció várt szintjét jóval jelentősebben, 0,7 százalékkal emelték az elemzők, ami arra mutathat, hogy friss várakozásaik szerint hosszabban maradhat idén magas az infláció, mint korábban gondolták.

Az előző év utolsó negyedében a költségvetési kiigazítás lépéseinek következtében a várakozásoknál jobban lelassult a magyar gazdaság éves növekedése: a harmadik negyedévi 3,8 százalékról 3,2 százalékra (miközben az elemzők 3,5 százalékos bővülést vártak).

Ez kisebb növekedés, mint az Európai Unió átlaga és jóval alatta van a többi közép-európai EU-tagország növekedési rátáinak. Az elemzői konszenzus szerint az első negyedévben tovább lassul a magyar növekedés, 2.5 százalékra.

A korábban vártnál hamarabb megérkezett lassulástól azonban egyelőre nem várják azt, hogy az eddig vártnál mélyebben érintik a gazdaságot: 2007-re 2,5, 2008-ra 3 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre az elemzők, ami nem jelent változást egy hónappal ezelőtti várakozásukhoz képest.

Nem emelte a várt növekedési mutatókat, hogy a felmérésben tovább javultak a külkereskedelmi mérlegre vonatkozó előrejelzések, jeléül annak, hogy az elemzők erős exportteljesítményre (és/vagy gyengülő importdinamikára) számítanak: 200 millió euróval 1.2 milliárd euróra csökkentették konszenzusukat az idei külkereskedelmi hiányra. Ez már 2.15 milliárd euróval alacsonyabb hiányt jelent, mint amit egy éve vártak az elemzők.

A jövő évet tekintve még optimistábbak: konszenzusuk szerint 2008-ban mindössze 700 millió euró lesz a külkereskedelmi mérleg hiánya.

Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy idén és jövőre teljesülnek a kormány államháztartási hiány céljai és a tavalyi csaknem 10 százalékról idén 6,8, jövőre 4.6 százalékra csökken a deficit. Igaz, az utóbbi hetek valamivel optimistább kormányzati előrejelzései sem hagytak nyomot az elemzői jóslatokon.