Évi százmilliárd eurós nagyságrendű a kár a védjegyhamisítás miatt

FBI poló. Nem minden az, aminek látszik © shirtcity.com

A védjegyek utánzásáról, hamisításáról és bitorlásáról a Magyar Védjegy Egyesület által rendezett konferencián Almási Gyula kiemelte, hogy az utóbbi három évben folyamatosan nőnek a vámhatóságok által felfedezett esetek, ugyanakkor a lefoglalt termékek száma csökken. Például az unióban 2004-ben 22 ezer esetben 103 millió darab terméket foglaltak le, míg 2005-ben 26 ezer esetben 75 milliót és ez a tendencia folytatódott 2006-ben is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kisebb mennyiségben bonyolult útvonalakon utaztatják a hamisított termékeket.

Évente 550-600 milliárd euró kár éri védjegyhamisítás miatt az EU cégeit. Ez az adat annak fényében értelmezhető, hogy az Unió éves költségvetése 160 milliárd euró. A leggyakrabban fennakadt termékek a cigaretta, a ruhanemű, a játék, valamint a CD és DVD lemezek.

Egyre gyakoribb a hamis termékek unión belüli gyártása, sőt tavaly az elfogott árú mennyiségét tekintve – Ázsia után – Svájc lett a második (egy évvel korábban Ghana volt ebben a pozícióban).

A védjegybitorlás egy speciális esetét, a domain-nevek bitorlását elemezte Csóti Tamás, a Fővárosi Bíróság bírája. Egy példán mutatta be a probléma lényegét: egy magánszemély „t-pont” néven regisztrált egy domain nevet, amely csak egy betűvel különbözik a távközlő multi „t-point” nevétől. A kérdés az, hogy gazdasági célra akarta-e használni a magánszemély a nevet és a honlapot, vagy sem? Ebben eltérő állásponton volt az ügyben az első fokú bíróság és a másodfokon eljáró tábla-bíróság. Az első fokú fórum úgy vélte, hogy a magánszemély is a gazdaság szereplője, hiszen például bármikor eladhatja a honlapot a domain névvel együtt, márpedig ha így van, akkor megsértette a védjegytörvényt. Ezzel szemben a másodfokú bíróság úgy döntött – miután egy non-profit találka honlapot akart működtetni a regisztráló személy – nem szereplője a gazdaságnak, és mint ilyen, nem hat a tevékenysége negatívan a távközlő cégre.

A vitában elhangzott, hogy emiatt nem a cégek, hanem valamelyik tulajdonosuk –magánszemélyként – elenti be a védjegyként szereplő cégnevet domain névként. Szóba került az is, hogy az európai joggyakorlat más úton halad, mint a magyar.

A konferencián szó volt még –többek közt – védjegyhamisítás fogyasztói hatásáról is. Például kopaszodott meg már vásárló hamisított sampontól és ment szemműtétre az eltört –szintén hamis –napszemüveg miatt.