A másodvonalbeli papírok jobban teljesítettek, mint a nagyok, a kis és közepes részvények árfolyammozgását tükröző index, a BUMIX értéke 44,41 ponttal, 1,61 százalékkal 2801,72 pontra nőtt. A részvénypiac heti forgalma 160,09 milliárd forint volt. Az OTP-részvényekre a hét elején született egy megakötés, amelyben mintegy 4,6 millió darab részvény cserélt gazdát, az ügylet árfolyamértéke 39,4 milliárd forintot tett ki. E kötés nélkül 120,69 milliárd forint volt a heti forgalom, míg az előző héten 135,33 milliárd forint értékben születtek üzletek. 

Vállalati hírek szempontjából eseménytelenül zajlott a hét. Legfeljebb az egyes társaságokra vonatkozó elemzői minősítések okoztak érzékelhető árfolyammozgásokat. Az UBS és Credit Suisse rontott a Richter célárfolyamán, és a UBS hasonló módon járt el az Egis esetében is, a Goldman Sachs pedig semlegesről vételre minősítette fel a Mol részvényeit. A Mol részvények a héten 3,25 százalékkal drágultak, 20995 forintot értek pénteken záráskor, forgalmuk 30,7 milliárd forint volt, az összforgalom 19 százalékát tette ki. 

Az OTP 3,06 százalékot veszített értékéből, 8502 forinton fejezte be a hetet, a bank papírjaival 104,4 milliárd forint értékben kereskedtek, ami a teljes piaci forgalom 65 százaléka. A gyógyszergyártók közül a Richter árfolyama 1,34 százalékkal 39290 forintra csökkent, a papírra közel 9 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket, ez a teljes részvénypiaci forgalom 5,6 százaléka. Az Egis a Richterrel ellentétben erősödni tudott, 0,86 százalékkal 24105 forintra emelkedett az árfolyama, heti forgalma 1,5 milliárd forintot ért el, az összforgalom alig 1 százalékát.

A Magyar Telekom árfolyama 0,30 százalékkal 1000 forintra csökkent, a távközlési papír forgalma 5,3 milliárd forintot ért el, ami az összforgalom 3,3 százaléka. A kisebb forgalmú papírok közül jól teljesített egyebek közt a Rába és a Synergon. A Rába árfolyama 4,8 százalékkal 1461 forintra, a Synergoné 4,59 százalékkal 1458 forintra nőtt.

Megszűnik a nyílt kikiáltás az árupiacon

A BÉT áruszekciójában 2007. március 1-jével megszűnik a nyílt kikiáltásos kereskedés, a továbbiakban az üzleteket valamennyi termékre kizárólag elektronikusan kötik. Az áruszekció 2005. november 2-án kezdte meg a működését, miután lezárult a Budapesti Árutőzsde (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsde integrációja, és a BÉT átvette a BÁT termékeit. Az áru szekcióba az árutőzsde gabonakontraktusai kerültek. 

Az integráció után a BÉT-en folytatódott az a tradicionális árutőzsdei gyakorlat, hogy az azonnali, határidős és opciós gabonatermékekre délelőtt nyílt kikiáltással kötik az üzleteket, vagyis az alkuszok hangos szóval, egymással licitálva adják-veszik a kontraktusokat. A nyílt kikiáltásos kereskedést délután egy elektronikus szakasz követi, ekkor az üzletkötések a BÉT többi piacához hasonlóan az MMTS kereskedési rendszerben folynak.

A BÉT igazgatósága a 2006. november 13-án megtartott ülésén döntött a hagyományos kereskedési mód megszüntetéséről. Az áru szekció tagjai számára a tőzsde a székhelyén hozzáférést biztosít az elektronikus kereskedési rendszerhez.