Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Gönci János, a Malév vezérigazgatója. Új világ a Oneworldben © Végel Dániel |
A Oneworld vezető partnere John McCulloch magyar újságírók kérdéseire elmondta, hogy nincs kifogásuk az új tulajdonos, a Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó Airbridge Zrt. ellen, hiszen a Malév bázisrepülőtere, Budapest nagyon jó légiközlekedési csomópont, és az új tulajdonos új célállomásokat hoz a légiszövetségnek, ami utasforgalmat is generál. A Oneworldnek az útvonalhálózat, a szolgáltatások minősége és a márkanév a kulcskérdés – tette hozzá.
Gönci János, a Malév vezérigazgatója azt mondta, hogy a várakozások változatlanok: évente 4,5-8 millárd forint többletbevételt remélnek a Oneworld tagságtól. Ezt azt jelenti, hogy a bevételek ennyivel nőnek, de a költségek nem változnak.
A tokiói sajtótájékoztatón John McCulloch beszámolt róla, hogy az új légitársaságokkal együtt a világ 20 vezető légitársasága közül 18 a Oneworld tagja, és a három működő légitársasági szövetség közül a Oneworld adja a kapacitások 60 százalékát.
A Oneworld légitársaságai közötti értékesítés évente 1,8 milliárd dollár bevételt generál és 7,5 millió többletet az utasforgalomban, ami 11 százalékos éves növekedésnek felel meg. A légiszövetséghez tartozó légitársaságok bevétele jelenleg 66 milliárd dollár, az új tagokkal együtt pedig eléri a 87 milliárdot. Az éves utasforgalom 252 millióról 320 millióra nőtt az új tagok utasaival és a célállomások száma 598-ról 692-re bővült.
Az összehangolt üzemeltetés, közös beszerzések évente több mint 250 millió dollár megtakarítást eredményeznek a Oneworld tagjainak.
A Oneworld légitársaságainak részvételével kezdődik meg csütörtöktől az idegenforgalmi kampány, amelynek eredményeként a 2003. évi ötmillióról tízmillióra akarják növelni a Japánba látogató külföldiek számát. A kampányhoz a miniszterelnök Shinzo Abe is „arcát adta”, a reklámfilmben arról szólva, hogy Japán híd kíván lenni Ázsia és a világ többi része között.
