A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben. Mivel az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne.

Az efféle reményeket már októberben lehűtötte az Európai Bizottság negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély lassulást jósol a gazdasági növekedésben, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart".

Az EKB a következő hónapokban és a jövő év elején 2 százaléknál jelentősen gyorsabb inflációra számít, de figyelembe veszi, hogy még nagy a bizonytalanság is, "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében.

Legutóbbi sajtóértekezletén az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet a fejlemények "nagyon közeli figyelését" ígérte a bank részéről: ez a kulcsmondat az EKB gyakorlatában a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.

Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, legújabb csúcsát, 1,4730 dolláron, szerdán állította be, ez is ellentmond a szigorítás folytatásának.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.

A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság.

Az EKB fő feladata az árstabilitásra figyelni. Ebből a szempontból közvetlen, azonnali veszély nem látszik, de hamaros kamatcsökkentést semmiképpen sem sejtet az, hogy az euróövezetben októberben, az előzetes becslés szerint 2,6 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a szeptemberi 2,1 százalékról. A tizenkét havi infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent az EKB kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta most szeptemberig nem is haladta azt meg.

A legutóbbi adat szerint a júliusi rekordhoz képest szeptemberben kissé tovább lassult a pénzellátás növekedése az euróövezetben, és a magánhitelezés bővülése is enyhén kisebb volt az augusztusi rekordnál, de még mindig akkora, ami távolról sem igazol semmiféle aggodalmat, amelyet a "nem elsőrendű válság" nemzetközi kitörése okozott. A bizonytalanság okozta hitelszűke eszerint a nagybani - bankközi - piacra korlátozódott, és elemzők szerint ezért is aligha várható, hogy az EKB kamatcsökkentésre kényszerülne.

Az M3-as pénzellátás az euróövezetben szeptemberben 11,3 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly szeptemberben, az augusztusi, 11,6 százalékos tizenkét havi ütem és a júliusi 11,7 százalékos többlet után, amely minden idők rekordja volt, de még mindig nagyobb volt a "válság" előtti, júniusi, 10,9 százalékos éves többletnél. Ezenközben a magánszektornak nyújtott hitelek összege 11,6 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit, miután augusztusban ennek az éves növekedése is csúcsra hágott, 11,8 százalékra.

Eközben a fogyasztói kereslet változása oly csekély, hogy továbbra sem befolyásolja a gazdasági növekedés ütemét az euróövezetben, vagyis erről az oldalról, az EKB állandó aggodalmai ellenére, valójában nem fenyeget inflációs nyomás. A gazdasági növekedést csakis a sokkal nagyobb ütemben növekvő beruházások és az export némi lassulása rontja az idén, de nem annyira, hogy a kamat mérséklésére lenne szükség. Szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel.

Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, egyelőre ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Az Európai Bizottság most 2,5 százalékos növekedésre számít az idén. Május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre, a tavalyi, 2,7 százalékos, hatéves rekord ütem után.

Csakhogy az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára - ez arra vall, hogy a patthelyzet még sokáig tart kamatügyben az EKB számára.