Ezen belül az euróövezetben 2,6 százalékról 2008-ban 2,2 százalékra, 2009-ben 2,1 százalékra mérséklődik a növekedési ütem. Ez a mérséklődés a pénzügyi piacok erőteljes ingadozásának hatására következik be. Az ingadozás ugyanis szigorúbb finanszírozási feltételekhez és nagyobb bizonytalansághoz vezetett. A még mindig kedvező globális gazdasági környezet és a szilárd alapok miatt azonban az előrejelzések tavaszhoz képest mindkét területen csupán 0,3 százalékponttal romlottak. Különösen az év korábbi időszakában a növekedés hajtóerejévé vált magánfogyasztás esetében várható további kedvező ütemű növekedés, amelyet a foglalkoztatás viszonylag stabil növekedése is erősít.

2007-ben stabil első félév után a mérséklődés jellemző, részben a pénzügyi piacok ingadozásával magyarázhatóan, bár a konjunktúraciklus tetőpontja valószínűleg már a nyári nehézségek előtt bekövetkezett.

Miután 2006-ban már létrejött 3,5 millió új munkahely, az EU egészében a 2007–2009-es időszakban további 8 millióval lehet számolni, ami hozzájárul ahhoz, hogy az uniós munkanélküliség aránya 2009-re 6,6 százalékra csökkenjen.

Részben ennek a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a tagállamok 2007-es költségvetési hiánya az előrejelzések szerint átlagosan a GDP 1,1 százalékára, az euróövezetben pedig 0,8 százalékára csökken, ami több évre visszatekintve a legalacsonyabb. Ebben az évben a strukturális hiány esetében is várható kisebb mértékű javulás, bár ezután a költségvetési konszolidáció megáll. A következő negyedévekben a magasabb nyersanyagárak miatt várhatóan növekszik az infláció, amely azonban 2008 közepére körülbelül 2 százalékra esik vissza az euróövezetben.

A nyáron a pénzügyi piacokon tapasztalt erőteljes ingadozás, az USA gyengülő konjunktúrája és a folyamatosan emelkedő olajárak miatt kétségtelenül kedvezőtlenebbek a kilátások. Ebből következően tovább mérséklődik a gazdasági növekedés, és a lassulás kockázata egyértelműen nagyobb. Az erős világgazdasági növekedésnek és a szilárd gazdasági alapoknak köszönhetően azonban a negatív hatás korlátozott maradhat. Ami az árakat illeti, az infláció mérsékelt marad, de a kockázat továbbra is fennáll - nyilatkozott Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.

A Bizottság központi előrejelzése szerint a pénzügyi válság fokozatosan megszűnik, bár időközben érzékelhetően csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és szigorodtak a finanszírozási feltételek. A beruházások alakulása eddig dinamikusnak bizonyult, de a jelenlegi szakaszban mérséklődhet, nem utolsósorban az építési beruházások néhány tagállamban tapasztalható erőteljes visszaesése miatt. A magánfogyasztás megélénkült és a kedvező foglalkoztatási kilátások fényében a növekedés fő hajtóerejévé válik, feltéve, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is megmarad.

A külső tényezőket tekintve az uniós növekedést a stabil világgazdasági kilátások is támogatják, főként a fellendülőben levő gazdaságok révén, ami nagyjából ellensúlyozza az USA gazdaságának visszaesését. Ezért a brüsszeli bizottság úgy látja, hogy az EU gazdasági növekedése az előrejelzés két évében nagyjából potenciáljának megfelelően alakul. A magasabb nyersanyagárak miatt azonban az infláció a következő negyedévekben az euróövezetben 2,4 százalékra nő, majd a jövő nyárra körülbelül 2 százalékra esik vissza.

A munkanélküliség változatlanul csökken; a költségvetési konszolidáció megáll. A foglalkoztatás dinamikus, az EU-ban és az euróövezetben egyaránt 1,5 százalékos növekedése az idén várhatóan 3,6 millió új munkahelyet hoz létre az Unióban (az euróövezetben pedig 2,3 milliót). Ez az átfogó javulás számos ágazatra, foglalkoztatási modellre és tagállamra terjed ki. A továbbiakban a konjunktúraciklus tetőpontjához közeledve a foglalkoztatás növekedése 2008–2009-ben átlagosan mind az EU-ban, mind az euróövezetben körülbelül 1 százalékra csökken. Mindazonáltal 2008–2009-ben mégis 4,5 millió munkahely jön létre az EU-ban (3,2 millió az euróövezetben), ennek eredményeként az általános foglalkoztatási ráta 2009-re 66 százalék fölé emelkedik. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint az EU-ban 2009-re 6,6 százalékra csökken, míg az euróövezetben 7,1százalék lesz, amire az utóbbi tizenöt évben nem volt példa.

Általánosabbá válik a munkaerőhiány, aminek következtében az előrejelzés időszakában a bérek várhatóan gyorsabban emelkednek, különösen 2008-ban, amikorra tükröződni fog az előző évek stagnáló béralakulása utáni felzárkózás és az egyszeri intézkedések hatása. A munkatermelékenység tartós növekedése azonban korlátozza a fajlagos munkaerőköltségek emelkedését és fékezi az inflációs nyomást.

A váratlan többletbevételek és a konszolidációs erőfeszítések együttes eredményeként az államháztartási hiány az EU-ban GDP-arányosan a 2006-os 1,6 százalékról 2007-ben 1,1 százalékra csökken (az euróövezetben 1,5 százalékról 0,8 százalékra). 2008-ban azonban néhány országban a gazdaság lanyhulása, valamint egyes esetekben a nem várt bevétel többletkiadásokra való felhasználása miatt romlás várható. Az előrejelzés szerint a teljes hiány 2008-ra az EU-ban a GDP 1,2 százalékára, míg az euróövezetben 0,9 százalékára nő, majd 2009-re, feltételezve a politikák változatlanságát, stabilizálódik. Strukturális tekintetben 2008-ban és 2009-ben várhatóan szintén megáll a költségvetési konszolidáció.

Az államadósság csökkenő tendenciát mutat, és 2009-re az euróövezetben várhatóan eléri a GDP 63,4 százalékát, az EU-ban pedig már 2007-ben 60 százalék alá kerül.