"A jelenleg 100 dollárhoz közelítő olajár rémisztő, de ha közgazdaságilag is megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az ezredfordulón egy dollárért még 310 forintot kellett adni, ma viszont csupán 173 forintot, ami azt jelenti, hogy számunkra reálárfolyamon a hordónkénti olajár 56 dollár alatt van" - magyarázta Hegedűs Miklós.

A tavalyi 65 dolláros hordónkénti átlagárat és az idén várható 72-73 dolláros átlagárat tekintve, és ezt összevetve a dollár/forint árfolyamváltozással, az is látható, hogy amíg az olaj ára 12 százalékkal emelkedik, addig a dollár 14 százalékkal gyengül, azaz "sajátos drágulásról beszélhetünk" - mondta a GKI Energiakutató ügyvezetője.

A hazai benzinárak sem tükrözik a drágulást, hiszen tavaly a 95-ös oktánszámú benzin átlagára literenként 277 forint volt, ami idén várhatóan 275 forintra módosul, ha a jelenlegi árakat is figyelembe vesszük - jelezte a szakértő. Hozzátette azt is, hogy a tavaly szeptemberi 275 forintos árral szemben idén szeptemberben 268 forintos átlagárat mértek, és az első 9 hónapban a benzin és a dízelolaj ára gyakorlatilag megegyezett a tavalyi háromnegyed évivel.

Mindezek ellenére vitathatatlan, hogy a folyamatosan növekvő olajkereslet, amelynek fő hajtóereje Kína és India évi 10-15 százalékkal növekvő energia-, illetve üzemanyag-felhasználása, továbbá az USA-ban tapasztalható készletfelhalmozás, amelynek hátterében a várhatóan szigorúbb tél áll - időről-időre 100 dollár fölé, akár 105-120 dollár közé hajthatja fel az olajárakat - fogalmaz Hegedűs Miklós.

A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a 100 dollárhoz közelítő, vagy esetleg azt átlépő áron lehet, hogy csak kis mennyiségek cserélnek gazdát. A nagy vásárlók viszont kivárják a nyereségrealizálás utáni helyzetet, amikor bekövetkezhet az árcsökkenés, feltéve, ha nem alakul ki valamilyen válsághelyzet a nemzetközi politikában, vagy egyes érzékeny országokban, elsősorban Pakisztánban.

Az intézet prognózisa szerint jövőre 100 dollár alatti átlagár várható, miközben nem lehet kizárni a jelentős áringadozásokat - jelezte Hegedűs Miklós. A szakértő úgy látja, hogy mennyiben a külföldi befektetők megjelenését a kitermelésben hosszabb távon sem pártolják az olajtermelő arab országok, illetve Oroszország, akkor a kínálat tovább szűkülhet. A nagy kérdés az, hogyan reagálnak majd a felhasználók: pótlólagos források után néznek, takarékosabb energiafelhasználásra térnek át, vagy továbbra is pazarló módon élnek - tette hozzá.