Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az utóbbi időben az osztrák Trademark Publisher GmbH - amelynek csak a postafiókja és a honlapja ismert - e-mail-ben küldött ajánlattal kereste meg azokat a magyar cégeket, amelyek védjegyének oltalmát a közeljövőben kell meghosszabbítani. A levélben az áll, hogy 176 500 forint befizetésével a cég a saját honlapján 3 évig közzéteszi a fizető magyar társaság védjegyét. Csak az apróbetűs részből tűnik ki, hogy az ajánlat nem öleli fel a védjegy-regisztrációt és nem vezet annak meghosszabbításához. Akik kaptak ilyen levelet - miután tudták, hogy védjegyük oltalmát hamarosan meg kell hosszabbítaniuk - azt hihették, hogy a kapott ajánlat összefügg a hosszabbítással.
Az 1997-ben hozott magyar védjegytörvény szerint az oltalmi idő 10 év, amely újabb 10 évekre meghosszabbítható. Az eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja le. A hivataltól származó információ szerint jelenleg 70 ezerre tehető a nemzeti védjegyek száma. Dürr János, a Magyar Szabadalmi Hivatal sajtófőnöke elmondta, hogy néhány cég jelentkezett náluk a levéllel, így a hivatal a honlapján a hírek között szerepeltet egy felhívást, és megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt is.
A honlapon olvasható felhívás szerint "a felkínált adatközlési szolgáltatás, illetve a megjelölt összeg befizetése a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásaira, valamint a megszerzett jogokra semmilyen befolyással nincs, és abból semmiféle, a védjegyekhez fűződő jog nem származik". Továbbá felhívja a hivatal az ügyfelei figyelmét arra is, hogy az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének a honlapján hasonló figyelmeztetés olvasható az osztrák céggel kapcsolatban, tehát az több európai országban is hasonló leveleket küldözget.
A Magyar Szabadalmi Hivatal által a Gazdasági Versenyhivatalnak küldött levél kiemeli, hogy a Trademark Publisher GmbH ajánlatában a "publikálás az interneten" azt jelenti, hogy a védjegyek egy adatbázisba kerülnek, amelyben korlátozott keresést lehet folytatni. Ez az adatbázis azonban hiányos, illetve maga a keresőfelület is túlságosan egyszerű, ezért védjegyek kutatására alkalmatlan. A kínált szolgáltatásnak gazdasági haszna a szolgáltatást igénybe vevők számára nincs, annak egyedüli előnye csak az ajánlatot tevő cég számára jelentkezik.
A levél megjegyzi még, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH), valamint Magyarország vonatkozásában a Magyar Szabadalmi Hivatal is biztosít online elérhető, ingyenes, valamennyi érvényes védjegyet tartalmazó adatbázisokat, amelyek kifinomult kutatófelületük útján maradéktalanul alkalmasak a korábbi védjegyek teljes körű, részletes kutatására. Végül a Magyar Szabadalmi Hivatal arra kéri a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy az ügyben keresse meg az ilyen kérdésekben hatáskörrel rendelkező osztrák hatóságot, hogy az folytassa le a megfelelő eljárást.
