A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által szerdán kiadott elemzés szerint a ház szakértői a minap az MNB Monetáris Tanácsának tagjaival és elemzőivel, a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca, egy helyi alapkezelő, valamint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) illetékeseivel találkoztak.

Az ennek alapján szerdán Londonban kiadott előrejelzés szerint a JP Morgan ebben a hónapban és májusban egy-egy negyed százalékpontos jegybanki kamatemelésre számít, de azzal is számol, hogy 2009-ben összesen 0,75 százalékpontos enyhítés következik, első negyedévi kezdettel.

Az ismertetés szerint a budapesti tárgyalásokon a konszenzusos nézet az volt, hogy a költségoldali sokkokat, ha azok tartósak, az MNB nem hagyhatja figyelmen kívül. Az éves összevetésben 10 százalék körüli alapszintű bérnövekedési pályát a magyar illetékesek túl magasnak nevezték az inflációs célhoz képest.

A JP Morgan a szerdai londoni elemzésben – az energiaárak folytatódó emelkedése és a legutóbbi, "meglepően magas" bérnövekedési adatok alapján – azt jósolta, hogy az MNB a májusban esedékes Inflációs Jelentésben ismét felfelé módosítja inflációs előrejelzését. A londoni elemzők várakozása szerint a 2008-as átlagos inflációról szóló új jóslat 6,2 százalék, a 2009-re szóló 4,0 százalék lesz, egyaránt mintegy háromtized ponttal magasabb a februári Inflációs Jelentésben szereplő várakozásoknál.

További pénzügypolitikai lépések elmaradása esetén a magyar illetékesek úgy látják, hogy a 2009. végi (tizenkét havi) infláció elérné a 4 százalékot a korábbi előrejelzésben szereplő 3,2 százalék helyett, áll a JP Morgan szerdai londoni ismertetésében. Az elemzés szerint a konszenzus az volt, hogy további kamatemelések szükségesek az inflációs várakozásnak a 3 százalékos célszint körüli rögzítéséhez.

A magyar gazdaság a stagflációval flörtöl

A JP Morgan szerint a magyar döntéshozók továbbra is úgy tartják, hogy a kamatemelések nem befolyásolják érdemben a gazdasági növekedési kilátásokat, mivel a gyenge növekedés inkább szerkezeti gondokra vezethető vissza, nem pedig ciklikus tényezőkre vagy a pénzügypolitika feszességére.

A pénzügypolitikai szigorítás szükségességével ugyanakkor nem mindegyik nagy londoni befektetési ház ért egyet. A Merrill Lynch heti felzárkózó piaci előrejelzéseinek e héten megjelent legújabb összeállítása szerint a magyar gazdaság "a stagflációval flörtöl", az éves összevetésű növekedési ütem 1 százalék alá – 11 éves mélypontra – csökkent, és bár 2008-ban várhatóan valamelyest élénkülni fog, a ház londoni elemzői az idei év egészére sem várnak 1,2 százaléknál nagyobb növekedést a tavalyi 1,3 százalék után.

Az infláció ugyan makacsul tartja magát magas szinten, de ennek zöme egyszeri sokkhatásokból és torzító tényezőkből ered. Tekintve a "példátlanul magas" – a GDP-érték arányában 3 százalékos – negatív kibocsátási rést, valamint a kedvező bázishatásokat, a Merrill Lynch elemzői arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-infláció éves üteme 2008 végéig 4 százalék környékére zuhan, és 3 százalékra 2009-ben.

A gazdaság ciklikus visszaesése emellett az ikerdeficitet is csökkenti: mind az államháztartási, mint a folyómérleg-hiány a GDP 4-4,5 százaléka közötti szintre süllyed 2008-ban, a Merrill Lynch új előrejelzése szerint. A ház szerint mindezek alapján – amint a piacok stabilizálódnak és a dezinfláció folytatódik – fokozatosan fel kell számolni a pénzügypolitikai szigort. A Merrill Lynch az idei év végéig változatlan, 8,0 százalékos MNB-kamattal, 2009 végén pedig 6,5 százalékos jegybanki kamatszinttel számol.

A Lehman Brothers londoni befektetési részlege inkább a JP Morganéhez hasonló kamatpálya-előrejelzés felé hajlik, de agresszívabb jövő évi kamatcsökkentési jóslattal. A ház heti felzárkózó piaci elemzése szerit a magyar jegybanki kamatszint az idén 8,50 százalékon tetőzik – a következő emelést májusra várja a cég –, és tekintve a lassabb dezinflációt, valamint a pénzügypolitikai hitelességgel kapcsolatos MNB-aggodalmakat, az idén valószínűtlen az enyhítés. Jövőre azonban 1,00-1,50 százalékpont közötti kamatcsökkentést várnak a londoni Lehman-elemzők, feltéve, hogy nem lesznek jelentősebb változások a kockázatvállalási környezetben.

Változatlanul a legagresszívabb londoni kamatemelési előrejelzők között van ugyanakkor a Goldman Sachs, amely szerint – jóllehet a legutóbbi MNB-ülés óta bekövetkezett legfőbb fejlemény a forint erősödése – még a jelenlegi árfolyamon is "egyértelmű kockázat" a 2009-es inflációs cél túllépése. Mindemellett a februári béradatok is "nagyon nagy, felfelé mutató meglepetést" jelentettek, alaposan gyengítve azokat az érveket, hogy a szintén magas januári növekedést olyan tényezők okozták, mint a minimálbér-emelés. Ennek fényében a GS londoni elemzői már ebben a hónapban fél százalékpontos MNB-kamatemelést várnak. 
 
Az adócsökkentés nélkül is nehéz lesz tartani a jövő évi deficitcsökkentést

A JP Morgan szerdán Londonban kiadott ismertetése szerint a budapesti megbeszéléseken a pénzügyminisztérium nézete az volt, hogy az idei 4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél "kényelmesen" teljesíthető további kiigazító lépések nélkül. Az illetékesek hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a 2009-es, 3,2 százalékos cél, amely a konvergenciaprogramban is szerepel, csak akkor megvalósítható, ha a kormány teljes egészében lemond az adócsökkentésekről.

A JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint azonban még az adócsökkentés elmaradását feltételezve is nehéz lesz elérni a kormány által tervezett (jövő évi) deficitcsökkentést, részben az egészségbiztosítási deficit növekedése, valamint a jelentősen emelkedő kamatkiadások miatt.

A budapesti megbeszéléseken "furcsamód" az a nézet hangzott el, hogy a kisebbségi kormányzás alatt valószínűtlenebbé válik a komolyabb mértékű költségvetési lazítás, mivel nehezebb lesz a népszerűség-javító intézkedések áthajtása a parlamentben, áll a JP Morgan ismertetőjében.

Hitelválság: Magyrország kevésbé sérülékeny?

A hitelválsággal kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarország most már kevésbé sérülékeny a lassúbb nyugat-európai növekedéstől, mivel exportjában növekszik Közép- és Kelet-Európa, illetve Ázsia részesedése. Nincsenek jelei annak sem, hogy a hitelezésre hatással lennének a globális hitelpiaci viszonyok; a magyar illetékesek megjegyezték, hogy a háztartási hitelezés növekedési üteme a jegybank által vártnál jobban tartja magát. A háztartások adósságszolgálati terheinek meredek tavalyi emelkedése – az elkölthető jövedelem 13,2 százalékára az előző évi 11,6 százalékról – azonban "valamelyest aggasztó", idézte a magyar illetékeseket a JP Morgan.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő e hét elején kiadott elemzésében azt állapította meg, hogy az összes felzárkózó térség közül Kelet-Európa szuverén adósai a legsebezhetőbbek a globális hitelválság esetleges további súlyosbodásának hatásaitól, bár Magyarországnál vannak jóval sérülékenyebb térségi gazdaságok is.