A GDP-növekedést főleg a szolgáltatások támogatták, ezek teljesítménye – benne a londoni City világméretű pénzügyi szolgáltatásaival – 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az első negyedévi GDP-növekedés kisebb a tavalyi, 3 százalékos átlagnál és a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékos éves többletnél is, de egyelőre gyorsabb a kormányzati előrejelzésnél. A brit kormány márciusban 1,75-2,25 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési jóslatát az októberben valószínűsített 2,0-2,5 százalékról.

A vártnál nagyobb növekedés arra vall, hogy a Bank of England nehezen folytathatja a kamatcsökkentést, mivel a tizenkét havi infláció márciusban is 2,5 százalékon maradt. A banknak 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia. Piaci elemzők most abban bíznak, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest a GDP-növekedés viszont nagyon gyenge volt, más képet mutat, mint az éves összehasonlítású adatok sora, továbbá, hogy a világméretű gazdasági lassulás talán mérsékelni fogja a nyersanyagárak emelkedését, ettől lassulhat az infláció, és akkor a brit központi bank majd mégis tovább támogathatja a gazdasági növekedést - habár májusban semmiképpen sem lehet további kamatcsökkentésre számítani.

A Bank of England utoljára e hónap elején csökkentette, újabb negyed százalékponttal 5,00 százalékra, az alapkamatát. Előzőleg februárban enyhített.

Az alapjában a bankközi piacra korlátozódó, de ott pénzhiányt, magas kamatokat okozó "nem elsőrendű válság" makrogazdasági begyűrűzésének megelőzésére, mindenekelőtt a lakosság túlnyomó részét érintő lakáspiac összeomlásának megelőzésére a Bank of England tavaly év végén agresszív kamatcsökkentésbe kezdett - különösen szokatlan volt ez tőle, hiszen a korábbi években világviszonylatban élen járt a szigorban. 2003. novembertől rendszeresen emelte a kamatot - egyetlen, átmeneti enyhítéstől eltekintve 2005. augusztusban -, egészen tavaly júliusig, 5,75 százalékig.