Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Antal Judit elmondta: a költségvetés egyensúlyjavító intézkedései hatására 2007-ben számottevően csökkent az ország külső egyensúlytalansága, ugyanakkor a nettó külső adósság rekordszintre emelkedett. Számszerűsítve ez azt jelentette, hogy a külső adósságot tekintve a GDP-arányos adósságráta meghaladta a bruttó hazai termék 40 százalékát, mintegy 8 százalékpontos bővülés mellett.
Az MNB szakértője szerint a jelentős adósságbővülés hátterében az úgynevezett nem adóssággeneráló források, azaz a működőtőke-befektetések és az egyéb részvények nettó értelemben vett kiáramlása figyelhető meg.
Tavaly ez a folyamat részben egyedi tényezőkre volt visszavezethető, nevezetesen a Molnak a felvásárlás elleni védekezése és az ezzel kapcsolatos sajátrészvény- felvásárlása állt a háttérben, vagyis ennek következtében a külföldi befektetők jelentős mennyiségben adtak el részvényeket – fejtette ki a szerző.
Antal Judit szerint a külföldiek közvetlen tőkebefektetéseit pedig az csökkentette nagymértékben, hogy a Budapest Airport Rt.-nél tulajdonváltás történt, ennek következtében megváltozott a cég finanszírozási szerkezete, a korábbi közvetlen tőkén keresztüli finanszírozást adósságtípusú külső források váltották fel. Az MNB munkatársa szerint ez a két összetevő összességében megközelítőleg a GDP 4 százalékával mérsékelte a nem adóssággeneráló tőkebeáramlást.
Antal Judit arra is rámutatott: a külső finanszírozás szerkezetében jelentkező tartós elmozdulásra az is jellemző, hogy a vállalatok működőtőke kivitele megnövekedett, elsősorban a környező államokba, illetve a balkáni térségbe. Emellett az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően tovább emelkedett a hazai intézményi befektetők külföldi részvényekbe történő befektetése, amelyet a magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó, úgynevezett választható portfoliós rendszer bevezetése is ösztönöz.
Hangoztatta azonban. hogy "nem a Magyarországra érkező tőkebeáramlás alacsony, hanem az innen kiinduló tőkekivitel magas." Ennek is betudható, hogy a fejlett államok finanszírozási szerkezetéhez hasonlóan az adóssággeneráló forrásokkal történő finanszírozás szerepe egyre erősödhet az ország külső finanszírozásában.
