Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A kiegészítő nyugdíjemelések és a kamatkiadások növekedése elviszi azt a pénzt, amit a nagyobb infláció, illetve a gazdaság fehéredése hozott – Népszabadság szerint ez derül majd ki abból a válaszból, amelyet két, immár ellenzéki képviselő, a szabad demokrata Kóka János és frakciótársa, Gegesy Ferenc – a költségvetési mozgástér mértékét érintő – kérdéseire ad a pénzügyi tárca.
A Népszabadság értesülése szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt taglalja majd, hogy a jobb költségvetési helyzet – az, hogy az idei hiány a várt négy százalék helyett csupán a GDP 3,8 százaléka lesz – pusztán egyedi tényezők következménye, legfőképpen azé, hogy a vártnál jobban alakul az uniós elszámolás.
A PM szerint keletkezik ugyan 140 milliárd forint többletbevétel a magasabb infláció (a nagyobb energiaárak) és a gazdaság fehéredésének hatásaként, de ezt mind elviszik a többletkiadások. A bevételi oldalon a magasabb infláció önmagában nem hoz sokat. Az áfából alig nyolcmilliárd a többlet, amit az magyaráz, hogy a magasabb árak miatt csökken a fogyasztás. Sőt: az üzemanyagok esetében ez a tendencia még kiesést is hoz.
Többletbevételhez a büdzsé a magasabb bérek miatt jut: 69 milliárd jön be emiatt. A gazdaság fehéredéséből közel ugyanennyi származik, a számítás szerint 75 milliárd, amiből a legnagyobb tételt a megkövetelt minimális nyereség-előírás, illetve a bérek fehérítése hozza. A fehéredés és az infláció tehát nem hoz annyit, hogy arra bármekkora adócsökkentést alapozni lehessen. Az elvárt adócsökkentés fedezete így csak a megszorítás lehet a büdzsében.
A Népszabadság információi szerint a tárcáknak mintegy négy-öt százalékkal kell kurtítaniuk keretüket jövőre. A PM egyrészt általános kétszázalékos megtakarítást írt elő, másrészt pedig közölte: a tárcák ne számoljanak azzal, hogy az idei egyensúlyi tartalékot jövőre is megkapják.
Az egyetlen kivétel a honvédelmi tárca: itt a NATO-vállalások miatt a laphoz eljutott adatok szerint sem csökken a központi kasszából kapott összeg. Az adatok alapján a legnagyobb mértékben a kancellária szorulhat meg, itt 8 százalék feletti a támogatás visszaesése. Más tárcáknál öt százalék körül mozog a csökkentés.
A hírek szerint a kormányzatban is készült áfaváltoztatási terv. A kabinet állítólag 20-ról 25 százalékra emelné az általános áfakulcsot, miközben az élelmiszerek áfáját 20-ról 18 százalékra csökkentené. Az intézkedés némi többletbevételt hozna – ezt akár fel is lehetne használni a különadó eltörlésére, vagyis arra, hogy ez esetben mégse kelljen ennyire megszorítani a tárcák költségvetését. De lehetőséget teremthetne az áfaemelés a munkáltatói járulékok kisebb-nagyobb arányú csökkentésére, amire a szakértők szerint nagy szükség volna – olvasható a Népszabadságban.
