Agrárdemntsrációra felvonult traktorok Budapesten. Megőrizni a versenyképességet © Horváth Szabolcs

Somai Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa és Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője egyetértett abban: nem tragédia, hogy megszakadtak a WTO-tárgyalások az agrárvámok ügyében, ettől még működik a világkereskedelem.

Somai Miklós szerint a WTO-ban meghatározott vámoknál és támogatási szinteknél a mindennapi gyakorlatban sok esetben alacsonyabbak a vámok és támogatások. Ha most nem jön létre megállapodás, rövid távon semmi nem változik. Lehet, hogy közép- és hosszú távon hasznosabb lenne egy egyezség, de a mindennapokat egyelőre nem befolyásolja, hogy egyelőre nincs megállapodás – tette hozzá.

Losoncz Miklós úgy is úgy vélte, hogy ha meg is szakadnak a tárgyalások, ettől még működik a világkereskedelem. Ugyanakkor, ha megkötik a tervezett megállapodást, meghatározott gazdasági szereplőknek konkrét veszteséget kell elszenvedniük. Az európai gazdák jövedelmei például az Európai Bizottság számításai szerint 25 százalékkal esnének vissza – tette hozzá.

A szakértők azonban rámutatattak, hogy a most kialakult helyzet egyáltalán nem rendkívüli a Kereskedelmi Világszervezet történetében: a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások hagyományosan sokáig tartanak, a sok résztvevő miatt a 7-8 éves időszak sem ritka.

Losoncz Miklós szerint sokfajta magyarázata van, hogy miért szakadhattak meg a mostani tárgyalások. Van, aki azt mondja, hogy technikai ügyek vannak a háttérben, mások szerint jelentősebb érdekellentétek feszülnek a tagok között.

Az utóbbi vélekedés szerint például az amerikai gyapottermelők szeretnének betörni az ázsiai, elsősorban a kínai piacokra, ami ellen a kínai termelők tiltakoznak. A rizstermelés esetében pedig az indiai vezetés gazdasági és politikai öngyilkosságként értékelné, ha meg kellene nyitnia piacát az amerikai termékek előtt – mutatott rá.

Somai Miklós szerint tény, hogy az agrárkérdések a mostani tárgyalások sarkalatos pontjai voltak: egyebek mellett Kína és India olyan védőzáradék elfogadását javasolta, amely lehetővé tenné számukra, hogy már kisebb piaczavaró tényezők esetén is védővámot szabhassanak ki. A fejlett országok, elsősorban az Egyesült Államok azonban azt mondta, hogy be kell tartani a versenyfeltételeket – tette hozzá.

A világ egyik felén az Egyesült Államok próbálja meg védeni a saját gazdálkodóit, a Föld másik felén, Kínában pedig ugyanez történik – vélekedett.

Azt azonban nagyon nehéz megmondani, hogy valójában milyen érdekek állhatnak a tárgyalások megakadása mögött. Ugyanis a WTO-ban egyre inkább vigyáznak rá, hogy ne szivárogjanak ki részletek a megbeszélésekről, arról pedig végképpen nincs információ, hogy a világméretű cégeknek melyek az érdekeik a kérdésben – hangsúlyozta a szakember.

Somai Miklós szerint az EU a WTO-megállapodás nélkül is meg tudja magát védeni, például a nagyarányú brazil agárdömpingtől. Mindössze olyan minőségbiztosítási feltételeket kell meghatároznia, amelyeket az európai árucikkek tudnak teljesíteni, a brazilok pedig nem - tette hozzá.

Az EU a WTO-folyamattól függetlenül folytatja az agrárreformot, ha lesz is világkereskedelmi megállapodás, azt valószínűleg könnyen be tudja tartani az európai közösség - fűzte hozzá.

Losoncz Miklós viszont arra figyelmeztetett, hogy az EU tagállamai nem egységesek az agrárkérdésben. Az Európai Unió elvileg egységes álláspontot képviselt a WTO-tárgyalásokon, a 27 tagállam közül 11 - köztük Magyarország - azonban kisebb-nagyobb fenntartásokkal élt az egyezménytervezettel szemben - mutatott rá.

A WTO-tárgyalások jövöjéről szólva az elemző kiemelte: ha szeptemberben újra össze is ülnek a WTO-tagok, reálisabb, hogy körülbelül egy év múlva folytatódnak majd érdemben a tárgyalások. Ennek oka, hogy egyrészt az idén az Egyesült Államokban lesz elnökválasztás, másrészt 2009-ben az Európai Unióban lesznek - európai parlamenti – választások.

A két elemző szerint a globális élelmiszerárakra nem lesz igazán hatással, hogy nem sikerült megegyezni. Sok fontosabb tényező van a WTO-megállapodásnál, így például az energiaárak emelkedése – tették hozzá.

A genfi WTO-tárgyalások kedden szakadtak meg. A világszervezet kilenc napja tárgyalt dohai kereskedelmi forduló lezárásáról. Washington ellenezte azt az India és Kína által szorgalmazott javaslatot, hogy rögzítsenek olyan intézkedéseket, amelyekkel gazdálkodóikat védhetik, az olcsó mezőgazdasági import hirtelen növekedése esetén. India azt követelte, hogy a nagy mezőgazdasági népességgel és nagy arányú agrárimporttal rendelkező országok már előre védővámokat rögzíthessenek, az Egyesült Államok azonban ezt elutasította.

A vámcsökkentési javaslatot a magyar kormány is ellenezte. Gráf József szakminiszter szerint az Európai Unió számára előirányzott 60 százalékos mezőgazdasági vámcsökkentés a teljes magyar agrártársadalmat, sőt a magyar élelmiszerfogyasztókat is hátrányosan érintené.

A tárgyalások keddi megszakadása utána diplomaták azt közölték, hogy a megbeszéléseket ősszel folytathatják. Garamhegyi Ábel gazdasági szakállamtitkár csütörtökön azonban már arról beszélt, politikailag nem reális, hogy a jövő év második fele előtt folytatódjanak a megbeszélések.