A kiadvány szerzői szerint a tej és tejtermékek (sajt, vaj és tejpor) tavalyi árrobbanása mögött elsősorban a megnövekedett ázsiai kereslet és az exportőr országok termelésének és készleteinek jelentős visszaesése állt. A rendkívül magas olajárak és a gyorsan fejlődő keleti gazdaságok hatására az élelmiszerek iránti kereslet jelentős növekedése volt tapasztalható a Közép-Keleten, Oroszországban, Kínában és Indiában. A meghatározó tejtermelő országok (USA, Ausztrália, Új-Zéland, India) pedig a tavalyi szárazságok miatt nem tudták kielégíteni a megnövekedett keresletet - olvasható a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megjelenő tanulmánykötetben.

A világ éves tejtermelése – a megnövekedett kereslet miatt – a tavalyi 670 millió tonnáról, 18,5 százalékos bővüléssel, előreláthatólag 794 millió tonnára emelkedik 2017-ig.

A szerzők kiemelik, hogy az EU tejtermelése az idei évben 149 millió tonnán stabilizálódhat, ami a globális termelés 22 százalékát jelentené 2008-ban. Ugyanakkor az idén 2 százalékkal megemelt uniós tejkvóták hatására, az átlagos tejhozam 1,3 százalékos éves növekedése mellett a tehénállomány csökkenésére is számítani lehet. Jelenleg egy tehén átlagos tejtermelése a Magyarországgal egy időben csatlakozott 15 tagállamban 27 százalékkal, Romániában és Bulgáriában pedig 52 százalékkal alacsonyabb, mint a tíz, legkorábban csatlakozott uniós tagállamban – olvasható a tanulmányban.

A szerzők szerint az EU a globális kereskedelem 40 százalékát lefedve, a világ legjelentősebb tejtermék-exportőre marad 2008-ban is. Számítani lehet azonban arra, hogy az uniós termelési és fogyasztási szokások eltolódásával népszerűbbé válnak a drágább és jobb minőségű termékek.