Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A dokumentum rögzíti a közös hatásvizsgálat menetét, az irányító testület feladatait, a vizsgálathoz szükséges adatgyűjtés és adatcsere alapszabályait – mondta el az aláírás után Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi szakállamtitkára, a magyar kormányküldöttség vezetője. A környezeti vizsgálat költsége a magyar fél számára 100 millió forintra tehető.
Az irányító tanács két héten belül megkezdheti munkáját, a vizsgálatot 2009 végére végzik el, figyelembe véve az uniós Víz Keretirányelv Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervét. A szlovák kormányküldöttség vezetője, Gabriel Jenčik elmondta, hogy a két ország közötti vitában a nemzetközi bíróság már ítéletet mondott, a felek között a célok teljesítésének módjában van eltérés.
„Ha most indulna hasonló közös beruházás, a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésével kellene kezdeni, mert ez az európai rend” – fogalmazott Erdey György, a magyar kormányküldöttség vezetője. Magyarország és Szlovákia 1977-ben írt alá szerződést a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös megépítésére és üzemeltetésére.
A gátrendszer ellen Magyarországon 1980-ban erőteljes tiltakozás kezdődött, annak kedvezőtlen környezeti hatásai miatt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségi állásfoglalása és a környezeti hatástanulmány hiánya miatt Magyarország 1989-ben felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat, 1992-ben a két ország a köztük lévő jogvitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztette.
A bíróság mindkét felet elmarasztalta, az ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977-es vízlépcsőszerződést, Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. A bíróság az ítélet végrehajtását a felek közötti megegyezésre bízta, kiemelve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét.
