A torinói La Stampa cikke szerint az Egyesült Államok diszkréten, ám egyértelműen egy aktív, hidegháborús front megnyitására törekszik Grúziában, és ez egyértelműen jelzi, hogy a nemzetközi közösség kezd visszatérni a geopolitikához.

A római La Repubblica írásában azt emelte ki, hogy az orosz birodalom a Szovjetunió felbomlása óta először a támadó szerepében mutatkozott. Néhány nap alatt Moszkvának nemcsak a Dél-Oszétia feletti ellenőrzést sikerült helyreállítania, hanem azzal fenyeget, hogy egész Grúziát egy „elképzelt méretre” redukálja. A grúziai háború nemcsak kitűnő regionális eredményeket hozott Moszkvának, hanem ahhoz is hozzásegíti, hogy a 20. század vége óta szilárdnak tűnő globális erőviszonyokat a maga javára módosítsa.

A spanyol El Mundo szerint az EU külügyminiszterei hiába örvendeznek azon, hogy Moszkva elfogadta az általuk javasolt rendezési tervet, mert a tűzszünet ellenére nincs nyugalom Grúziában. Az EU közvetítésével elfogadott elvi megállapodás révén alapvetően Oroszországnak sikerült felülkerekednie és megerősíteni hegemóniáját a Kaukázusban. Az EU és Moszkva számára csak egy lehetőség marad, hogy javítson a konfliktusban vitt szerepén: felgyorsíthatják Grúzia NATO-felvételét, és ezzel megmutathatják Moszkvának, hogy egy szuverén ország inváziója nem maradhat büntetlenül.