A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a január–júniusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett – 0,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Trippon Mariann, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. vezető elemzője úgy véli, hogy a Monetáris Tanács által kiemelten megfigyelt elem, a magánszférában bónuszokkal kiigazított jövedelmek növekedése, a májusi kevesebb munkanappal van összefüggésben. A KSH által közölt rendszeres havi bruttó átlagkereset (amit bónuszok nélkül számol a statisztikai hivatal) a magánszférában a májusi 7,4 százalékkal szemben júniusban 8,9 százalékkal emelkedett. A tendencia változatlan – mondta az elemző –, ráadásul a béradatok az egyedi hatások miatt amúgy is torzítottak. Trippon Mariann várakozása szerint a Monetáris Tanács tartja az alapkamatot, mert nem jött még el az ideje a kamatcsökkentésnek sem. A következő hónapokban változatlan kamatokkal számol az elemző, bár szerinte az inflációs várakozások jelentenek kockázatot.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is azon a véleményen van, hogy a KSH kereset-adatai nem változtatnak sem az inflációs-, sem a kamatkilátásokon, az adatok beleilleszkednek a trendbe. Az elemző megjegyezte, hogy az MNB az előrejelzésében 9-10 százalékos keresetnövekedést prognosztizált, de az általuk várt bérdinamika lassulás egyelőre nem látszik. A keresetekre vonatkozó előrejelzések a legkiszámíthatatlanabbak: évről évre változik a bónuszkifizetés, a munkanapok száma, a gazdaság fehéredésének mértéke. Szerinte a júniusi foglalkoztatás csökkenésének mértéke szokatlanul nagy, valószínűleg az ipar lassulása áll mögötte, és a gazdasági növekedés rossz mutatói. Ez a jövőben is visszafoghatja a béreket. Ezért az elmúlt hetek áfa-emelési javaslatai nem kedveznének az inflációnak: 2-3 százalékponttal növelnék azt, ami viszont felfelé lendítené a béreket. Végül is Kondrát Zsolt szerint 2009-re négy százalékos inflációt és 6-7 százalékos keresetnövekedés várható.