Csehországban lelassult a béremelkedés

 
Az első negyedévben a 10,2 százalékos emelkedés 2,6 százalékos reálnövekedésnek felelt meg, a tavalyi második negyedben a 7,4 százalékos számszerű többlet 4,9 százalékos reálnövekedést ért, rendre éves összehasonlításban.
 
Idén az első félévben átlagosan 9,1 százalékos nominális javulásból átlagosan 1,9 százalékos reálbér-emelkedés adódott, tavaly az első félévben 7,6 százalékos nominális fizetésemelkedés 5,5 százalékos reális javulást jelentett.
 
A reális növekedést nem csupán az infláció gyorsulása fogta vissza, hanem a központi takarékosság is. A közületeknél a második negyedévben csak 3 százalékkal volt magasabb az átlagbér, mint egy évvel azelőtt, és ez 3,6 százalékos reális csökkenést jelentett. A közszférában tavaly a második negyedben 6,1 százalékkal, azaz reálisan éppen 3,6 százalékkal emelkedett az átlagbér. A magánszektorban a második negyedévben 9,3 százalékkal magasabb volt az átlagfizetés, ez 2,3 százalékos reális emelkedésnek felelt meg. Ott a tavalyi második negyedben 7,8 százalékkal, illetve reálisan 5,3 százalékkal emelkedett az átlagfizetés, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
 
A Cseh Nemzeti Bank legutóbb februárban emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, negyed százalékponttal 3,75 százalékra, közel hatéves csúcsra.

A cseh lakosság számára a viszonylag bő esztendő mihamarabb véget ért, ez az év az alacsonyabb jövedelműek számára adóemeléssel, áfaemeléssel, a szociális programok szigorításával, az egészségügyben önrész (vizitdíj) bevezetésével kezdődött, és a várhatóan folytatódó központi banki szigor is igazolja az idén valószínű, általános lassulást a gazdaságban.