Oszkó Péter kiemelte: a program iránya jó, a négy százalékos vállalati különadó eltörlése és a munkáltatói járulék tíz százalékpontos csökkentése, amelyből az első körben jövőre öt százalékpont valósulhat meg, megegyezik azzal a javaslattal, amit a nemzetközi tanácsadók összeállítottak.

A különadó eltörlése közel 200 milliárd forintos tehertől mentesíti a vállalkozásokat, ugyanakkor ennek közel harmadát visszaveszi a kormány, ha a társasági nyereségadót 16 százalékról 18 százalékra emeli - tette hozzá.

Mivel a program az adócsökkentés lényegi forrását a gazdaság fehéredésében jelölte meg, az igazi kockázat az, hogy vajon a kisebb adóterhelés rábírja-e az adózók szélesebb körét a fekete-szürke tevékenység feladására, és valódi adózókká válnak-e - fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

" A mi javaslatunkban forrásként szerepelt az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás emelése 8000 forintra és az ingatlanadó bevezetése is, valamint a személyi jövedelemadó átalakítása, 10-20-30 százalékos kulcs mellett" - idézte fel a nemzetközi tanácsadók javaslatait Oszkó Péter.

Magyarország versenyképessége akkor állítható helyre, ha az újraelosztás jelenlegi 50 százalék feletti szintje legalább 10 százalékponttal csökken, ami az állami kiadások lefaragása nélkül elképzelhetetlen - állítja az adószakértő.

Kiadáscsökkentés ebben az 1000-1200 milliárd forintos programban tételesen nem szerepel, ugyanakkor a jelzett 300 milliárd forintos adócsökkentési alapot nyilván azzal a céllal hozná létre a kormány, hogy ha a fehéredés nem hozza meg a kívánt bevételeket, akkor ennyivel csökkenti a kiadásokat - mutatott rá a Deloitte vezetője.

Az adócsökkentési program a kívánt irányban indult el, ugyanakkor jelentős kockázatot jelent a fehéredésre építő bevételi oldal – csatlakozott kollégája véleményéhez Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst and Young adószakértője emlékeztetett rá, hogy a gazdasági fehéredési program 2007-ben 80 milliárd forint többletbevételt hozott a költségvetésnek, de a jegybank szakértői éppen a héten közzétett inflációs jelentésükben aggályukat fejezték ki az összeggel kapcsolatban.

Bár a fehéredést illetve a láthatatlan gazdaságból származó jövedelmeket nagyon nehéz becsülni, tapasztalati tény, hogy az adó-, illetve járulékcsökkentés csak hosszabb távon hoz többletbevételéket – magyarázta az APEH korábbi elnökhelyettese. Mivel a munkaadói járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350 milliárd forintot jelent, ha ezt 2009. április elsejétől vezetik be, akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene fehéredésből pótolni – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Ha a GDP évente két százalékkal nő, akkor adócsökkentésre jövőre ennek felét, egy százalékot fordít a kormány, ami megközelítőleg 300 milliárd forint – összegezte az első gyorsbecslés eredményét Barcza György, a K and H Bank vezető közgazdásza. Szerinte az adócsökkentési program reálértéken tartja a kiadásokat, ugyanakkor kiadáscsökkentést nem tartalmaz.

A magyar gazdaság alapproblémája az 50 százalék feletti adócentralizáció, amely legalább 10 százalékponttal magasabb a szlováknál – mondta az elemző, aki úgy véli, hogy ha az adócsökkentési program nem vált ütemet, akkor az ország csak 10 év múlva érheti el a szlovákok jelenlegi centralizációs mértékét, márpedig ez nem egy igazán vonzó perspektíva.

Ha négy százalékos gazdasági növekedés mellett, például 2003-ban vagy 2004-ben hirdetnek meg egy ilyen programot, akkor 2009-re már elérhető lett volna a 40 százalékos adócentralizáció, a mostani lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg – figyelmeztetett Barcza György.