Az EU-ban 2008 második negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal csökkent a GDP, míg Magyarországon 0,6 százalékkal emelkedett. Ezzel a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva kissé már gyorsabban nőtt az EU 1,7 százalékos átlagánál, miközben továbbra is jelentősen elmaradt az új tagállamokra jellemző dinamikától. A korábban reméltnél markánsabb európai – különösen német – lassulás, a romló európai gazdasági várakozások korlátozzák a magyar élénkülés esélyeit. Ez akkor is igaz, ha a növekedési ütem idei emelkedésének két fő mozgatórugója a közszolgáltatások visszaesésének megállása és a látványos agrárnövekedés.

Júniusban az ipari termelés kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az export az év első harmadára jellemző kétszámjegyű növekedés után lényegében stagnált. Az első öt hónapban a magyar kivitel az EU-ba csak 10 százalék alatti, a többi országba viszont 30 százalékos mértékben emelkedett. Ez – valamint hogy az EU-n belül a dinamikus új tagállamokba irányul a kivitel növekvő hányada, s a belföldi kereslet is kissé élénkül – reményt nyújt arra, hogy az év egészében is fennmarad az I. félévi 5-6 százalékos ipari növekedés. Az építőipar teljesítménye az I. félévben 10 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke azonban tendenciájában csökkenő. A foglalkoztatottak száma idén eddig a versenyszektorban stagnált, a költségvetésiben csökkent, s ennek megfelelően a munkanélküliség is magasabb az egy évvel korábbinál, bár kedvezőbb az év eleinél. Az év egészében a jó mezőgazdasági termésnek is köszönhetően 3 százalék körüli növekedés prognosztizálható.

2008 júliusában az árak az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek, a tizenkét havi index 6,7 százalék volt. A jó termés, a mezőgazdasági termelői árak csökkenése, a stabilizálódó olajár és az erős forint hatására az év hátralevő részében lassan, de mérséklődni fog az infláció, decemberre 5,5 százalékra. A reálkeresetek az első félévben 0,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a versenyszektorban bő 1,5 százalékkal nőttek, míg a költségvetésiben 1,5 százalékkal csökkentek. Az év egészében a versenyszektorban 2 százalék körüli reálkereset-bővülés, a költségvetésiben stagnálás várható.

A forint júliusban ugrásszerűen erősödött, s augusztusban is igen erős maradt. Ezt főleg a magas jegybanki alapkamat illetve állampapírpiaci kamatszint magyarázza, de szerepet játszik benne a régió kedvezőbb nemzetközi pénzügyi megítélése, a javuló külső és belső egyensúly is. Az év során a jelenlegihez képest tendenciájában a forint gyengülése várható. Ősszel bizonytalanságot szülhet, ha a kisebbségi kormány nehezen tudja a 2009-es költségvetést előkészíteni. A költségvetés elfogadása esetén viszont ismét jelentős forinterősödés, ellenkező esetben markáns gyengülés lehetséges. Viszonylag stabil belpolitikai viszonyok esetén – a csökkenő inflációra és az erős forintra tekintettel – az ősz közepétől a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése várható.