Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A horvát közszolgálati televízió kérdésére, hogy vajon a horvát kormány, a tervezett részvénycsere révén, nem tett-e igazából valamiféle ígéretet a Molnak arra, hogy a nyilvános ajánlat eredményeképp mindenképpen megszerezheti az INA 44 százalékát, és ezzel nem riasztotta-e el a többi esetleges versenyzőt, Damir Polancec miniszterelnök-helyettes így felelt: „A részvénycsere az INA privatizációjáról szóló törvényen alapul. Hozzá kell tennem, hogy mi nem hívtuk meg a Molt, hogy tegyen nyilvános ajánlatot, ezt a lépést a Mol saját magától tette meg. Minden más érdeklődő és lehetséges stratégiai partnernek megvan ugyanez a lehetősége, és aki a legjobb ajánlatot teszi, az lesz a végén a győztes. ”
Az INA olajipari csoport főbb horvát intézményi befektetői és kisrészvényesei már kedden elégedetlenségüket hangoztatták a Mol részvényenként 2800 kunás ajánlatával kapcsolatban.
Az AZ Mirovinski Fondovi, a PBZ-CO Mirovinski Fond, a PBZ Invest nyugdíjalapok és az Auctor brókercég keddi találkozójukon úgy ítélték meg, hogy a Mol ajánlata nem tükrözi az INA valós értékét, és ezért az ajánlatot nem találják megfelelőnek.
A 2800 kunás ajánlat alatta van annak a piac árnak, amelyen a cég részvényeivel a múlt hónapban kereskedtek és nem tükrözi a horvát földgázpiac további liberalizációjának, valamint az olajfinomítók korszerűsítésének megjósolható hatásait – hangoztatták a nagybefektetők.
A kisrészvényeseknél az ajánlat ugyancsak "sokkoló" hatású volt, és az INA kisrészvényeseinek szövetsége azt kéri majd az osztrák OMV-től, hogy tegyen ellenajánlatot. Addig is azt ajánlja a szövetség, hogy a részvényesek ne adják el INA-papírjaikat, írta a Poslovni dnevnik horvát gazdasági lap.
A Mol képviselője szerdán arra a kérdésre, miszerint gondolkodnak-e az ár emelésén, közölte: folyamatban lévő tranzakcióról a szabályok értelmében semmit sem mondhat.
A szabályok szerint, ha a Mol a horvát kormánytól 2800 kunánál drágábban veszi majd meg az INA részvényeket, akkor a kisbefektetőknek fizetett összeget kiegészíti a különbözettel. Ha azonban 2800 kunánál olcsóbban venne a kormánytól részvényeket, a kisbefektetőknek nem kell visszatéríteniük a különbözetet.
A Mol az INA 31 százaléknyi, közkézen forgó részvényeire tett ajánlatot, az ajánlat 28 milliárd kunára értékeli az INÁ-t. A horvát olajipari konszern további 44 százaléka állami tulajdonban van, a Mol eddigi tulajdoni részesedése 25 százalék.
A Mol többségi tulajdonra akar szert tenni az INA-ban, és részvénycseréről tárgyal a horvát kormánnyal is. A Molnak egy héten belül nyilvánosságra kell hoznia ajánlatát, amely 28 napig van érvényben.
Az INA egyaránt érdekelt a kitermelésben és a feldolgozásban, kőolaj- és földgázkutatást és kitermelés folytat Afrikában és a Közel-Keleten. A társaság adózott eredménye az első fél évben 797 millió kunát tett ki, szemben a tavalyi év első felének 296 millió kunás eredményével.
A horvát vállalat részvényeinek ára múlt péntekhez képest 0,11 százalékkal 2790 kunára nőtt a zágrábi tőzsdén kedden.
