Az Oslóban tárgyaló nagykövet kifejtette: az oroszok részéről természetes, hogy újabb gázforrásokat keresnek, mivel a saját kitermelésük nem nő, s ez már ma is okoz némi gondot számukra az európai gázszállítási szerződések teljesítésében. Ráadásul az orosz fél már most is vásárol kazah, türkmén és üzbég gázt azért, hogy teljesíteni tudja szállítási kötelezettségeit.

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kedden Taskentben jelentette be az üzbég megállapodást: Oroszország egy új, 26-30 milliárd köbméteres kapacitású vezeték építésében vesz részt. A vezetéken exportra szánt közép-ázsiai – türkmén és üzbég – földgázt szállítanak majd.

Bayer Mihály kifejtette: az, hogy az oroszok plusz gázforrásokat keresnek és kötnek le, önmagában véve nem akadálya annak, hogy a tervek szerint 2013-ban és utána már szállítson gázt, ezen belül akár türkmén gázt is a Nabucco. A vezetékbe kezdetben főként azeri gázt táplálnak majd, így a következő évtized közepéig még van idő arra is, hogy türkmén oldalról kiépítsék a betápláláshoz szükséges infrastruktúrát.

Az orosz-grúz konfliktusról a nagykövet elmondta: a helyzet nem könnyíti meg a Nabucco terv megvalósítását, mivel a két ország viszonya egyfajta bizonytalansági tényezőt visz a térségbe. Bayer Mihály szerint a legfontosabb az, hogy az európai országok is segítsenek Grúziának abban, hogy fenn tudja tartani a biztonságos tranzitország státusát.

A nagykövet elmondta azt is, hogy a január végén Budapesten megrendezendő Nabucco csúcsértekezletre a jövő héttől kezdődően küldik ki a meghívókat, ám lesz néhány ország, például Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Egyiptom és Törökország, ahová személyesen viszi el a leveleket. Az értekezletre az érintett országok és felek, az USA és Csehország mellett meghívják Grúziát is, illetve keresik a kapcsolatot a leendő iraki partnerekkel is. Bayer Mihály úgy vélte, a forrásoldali kapcsolatok építése nemcsak a Nabucconak fontos, hanem az egész uniónak is.

A nagykövet a Nabucco gázvezetékkel összefüggő kormányközi megállapodásról elmondta: ez a vezeték és a megvalósítás egységes jogi szabályozását írja le, s a dokumentumot a nyomvonalba eső országok írják majd alá. Hozzátette: a megállapodás tervezetei már készülnek, ám gondot jelent, hogy a török álláspont egyelőre nem változott a vezetékkel kapcsolatban. A törökök azt szeretnék, ha a Nabucco a saját gázellátásukat is szolgálná, ami azonban az uniós felek szerint már a vezeték gazdaságosságának rovására menne.

A Nabucco vezeték kiépítésében a Mol mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint.  A Nabucco vezeték az elképzelések és korábbi hírek szerint Irán és Azerbajdzsán területéről szállítana – Törökországon keresztül – földgázt Európának. Lehetséges, hogy türkmén gáz is kerülne a Nabuccóba.

A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 kilométer hosszú lesz, a beruházás költsége mintegy ötmilliárd eurót tesz ki. A vezeték áthalad Magyarországon, és kikerüli Ukrajnát.

Az alapforgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd, 2020-ban pedig 25,5 milliárd köbméter, míg a csúcs-forgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték. Minden esetben a gázmennyiség 50-55 százaléka éri el a baumgarteni (Ausztria) csomópontot, a maradék a tranzit országokban kerül piacra.

A projekt kettős pozitív hatást gyakorolhat az ellátás biztonságára: egyfelől az iráni és Kaszpi-tenger-vidéki földgázforrások elérésével új beszerzési lehetőség nyílik meg, másfelől új tranzitútvonalat biztosít a szállításoknak.