Priya Raghubir, a New York-i Egyetem pénzügytudományi fakultásának munkatársa vezette azt a négy részből álló kísérletsorozatot, amely megerősítette annak a pénzügyi tanácsadók által már jól ismert jelenségnek a létét, hogy az emberek bank- és hitelkártyával a kezükben többet költenek, mint amikor tárcájukban csak készpénz lapul.

A Journal of Experimental Psychology: Applied című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatás első felében 114 önkéntes választott egy étterem étlapjáról. Ha kártyával fizettek, mindig drágább fogásokat rendeltek.

A kísérlet második felében 57 embernek kellett megterveznie egy elképzelt hálaadásnapi vacsora költségeit. Amikor a résztvevők részletesen látták a jövőbeli kiadásaikat, akkor már nem számított, hogy készpénz vagy kártya fedezte az ellenértéket: a részletes költségvetés takarékosságra ösztönözte őket.

A harmadik szakaszban 28-an kaptak egy részletes bevásárlólistát, amelynek alapján egy kérdőívet kellett kitölteniük. Ha a listával együtt egy ötvendolláros ajándékkupont kaptak, akkor szintén sokkal bőkezűbben költekeztek, mintha egy ötvendolláros bankjegyet mellékeltek a listához.

Végül 130 résztvevőnek osztottak ki egy dollárt vagy egy egydolláros utalványt, és megkérték őket, hogy vásároljanak édességet. Kupon birtokában kezdetben mindenki többet akart venni, mint azok, akik pénzt kaptak. Ha azonban legalább egy órán át tartogatták az ajándékutalványt a tárcájukban, akkor költési hajlandóságuk a készpénzeseknél is alacsonyabbra süllyedt, azaz a kupon még „keményebb valutává” vált, mint a pénz.

„A kutatások azt bizonyítják, hogy minél kevésbé transzparens egy fizetési mód (például a hitelkártya), annál inkább hajlamosak vagyunk játékpénznek tekinteni, és ebből fakadóan lelkifurdalás nélkül elverni" – összegzi a tanulmány az eredményeket.