A szerdán közzétett újabb előrejelzés szerint a 15 tagú eurózónában 1,3 százalékos bruttó hazai termék növekedés várható az áprilisban prognosztizált 1,7 százalékkal szemben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szeptember 2-i előrejelzésében szintén 1,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizált.

A növekedési ütem várható lassulását a bizottság azzal indokolta, hogy a tavaszi előrejelzésben „megnevezett kockázatok beteljesültek”, így a pénzpiaci válság, az ingatlanpiaci pangás és a nyersanyagárak drágulása. A növekedési ütem kockázatát jelentősnek tekinti a bizottság, olyannyira, hogy kedvezőtlen esetben nem 1,3, hanem 1,1 százalékos lehet az idei évi növekedés.

A bizottság mégsem nem tart a recesszió bekövetkeztétől, mivel a harmadik negyedévre stagnálást vár a második negyedévi 0,2 százalékos visszaesés után, vagyis nem következik be két egymást követő negyedévben visszaesés.

A bizottság egyben 3,6 százalékra emelte fel az idei inflációs prognózisát, a korábban jósolt 3,1 százalékkal szemben. Ez a szint közel kétszerese a bizottság által kívánatosnak tartott 2 százalékos drágulásnak.

A bizottság megjegyzi, hogy az infláció felfelé történt módosítása ellenére lehetséges, hogy fordulóponthoz érkezett az infláció, mivel az energia-és az élelmiszerárak korábbi drágulása fokozatosan gyengül a következő hónapokban. A brüsszeli végrehajtó testület az inflációs kockázatokat (a növekedéshez képest) kisebb mértékűnek tartja, eddig ugyanis nem tapasztalták szélesebb körben a nyersolajárak drágulásának másodlagos hatását a bérek emelkedésében, illetve a más szektorokat érintő áremelkedésekben.

Az Európa Központi Bank ezeknek a másodlagos hatásoknak akarta elejét venni az alapkamat 25 bázisponttal 4,25 százalékra történő júliusi felemelésével.