Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,8 százalékos volt éves és 0,3 százalék havi összehasonlításban. A változatlan adótartalmú árindex egy hónap alatt 0,3 százalékos csökkenést, 12 hónap alatt 6,4 százalékos növekedést mutatott.

A nyugdíjas fogyasztói-árindex havi összehasonlításban 0,1 százalékos csökkenést, éves összehasonlításban 7,4 százalékos növekedést tükröz. A fogyasztói árak 2008 júliusában 6,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 júliusában és 0,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. Tavaly augusztusban nem változtak a fogyasztói árak júliushoz képest és 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,5 százalékkal estek. Erre utoljára 2005 augusztusában volt példa, akkor 2,0 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak – mondta el Mináry Borbála. A KSH főosztályvezetője hozzátette, hogy az élelmiszerek áremelkedési trendje tavaly augusztusban indult el, akkor 0,1 százalékos, szeptemberben 2,2 százalékos növekedést regisztrált a statisztika.

Idén augusztusban az élelmiszer árucsoporton belül a rizs, hántolmányok ára 5,1 százalékkal, a párizsi, kolbász 2,3 százalékkal, a tej 1,2 százalékkal drágult, ugyanakkor a cukor 1,1 százalékkal olcsóbb lett.

Az idényáras élelmiszereknél (burgonya, friss zöldség) 18,6 százalékos árcsökkenést regisztráltak.

Havi összehasonlításban legnagyobb mértékben, 3,9 százalékkal a háztartási energia drágult, ezen belül a vezetékes gázért 11,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások árai egy hónap alatt 0,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 3,5 százalékkal. A ruházkodási cikkeknél a nyári kiárusítások következtében 3,7 százalékos árcsökkenést regisztráltak. A járműüzemanyagok ára olcsóbb lett, egy hónap alatt 4,5 százalékkal.

A 12 havi élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben 10,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az étolaj 76,6 százalékkal, a liszt 35,4 százalékkal, a rizs, hántolmányok 33,3, a tej 19,1, a kenyér 16,7, a sertéshús 13,6 százalékkal drágult. A háztartási energia ára 16,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a vezetékes gázé 31,3 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk az átlaghoz közeli mértékben, 6,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásoknál 4,7 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztika. A járműüzemanyagok 12,3 százalékkal drágultak egy év alatt, a gyógyszerek, gyógyáruk 2,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal, a ruházkodási cikkek ára 0,6 százalékkal csökkent 12 hónap alatt.

Az augusztusi inflációs adatok nem tértek el jelentősen az elemzői várakozásoktól, a fogyasztói árindex mérséklődése tovább folytatódhat – vélekedtek egybehangzóan szakértők. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a havi és az éves adat is kellemes meglepetés, bár az elemőzi konszenzus 6,65 százalék volt és a 6,5 százalékos adat nem jelent túl nagy eltérést. Az infláció mérséklődésének fő oka, hogy az élelmiszerek és ruházati termékek ára, szezonális okok miatt visszaesett. Kedvezően hatott a korábbinál alacsonyabb olaj-, valamint az ebből adódó alacsonyabb üzemanyagár is. Pozitívan alakultak a szolgáltatások árai is, s mindez teljes mértékben ellensúlyozni tudta a lakossági gázáremelés hatását.

Trippon Mariann szerint a trendek erősítik azt a várakozást, hogy a következő hónapokban folyamatosan csökken az inflációs nyomás. Az elemző várakozása szerint szeptemberben még nagyobb lesz a csökkenés, részben a magas bázis miatt és decemberre akár 5,3 százalékra is csökkenhet a drágulás éves üteme. A hitelintézet vezető elemzője szerint az inflációs adatok erősítik a monetáris politika óvatos derűlátását is, s bár a jegybank a következő hónapokban még kivár, elképzelhető, hogy decemberben már 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, jövőre pedig a kamatcsökkentés tovább folytatódhat.

Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint is a szezonális élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok árának csökkenése áll az árindex mérséklődése mögött. Az infláció jó eséllyel csökken jövőre is – tette hozzá. Az idei kedvező mezőgazdasági terméseredmények hatására ugyanis az élelmiszerárak emelkedésének lassulására lehet számítani. Szintén a fogyasztói árindex csökkenését vetíti előre a nyersanyag- és energiaárak jövőre várt mérséklődése.

A GKI kutatásvezetője szerint jövőre a választások közeledte miatt, az állami és önkormányzati szervek által meghatározott árak esetében is az ideinél visszafogottabb növekedésre lehet számítani.