Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az ország versenyképességét jellemző index (VEX) és az ország relatív pozíciója nem változott érdemben az előző negyedévhez képest – mondta Vértes András, a GKI elnöke. A makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke az I. negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal gyengült, ami gyakorlatilag stagnálásnak felel meg – állapítja meg a GKI elemzése. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a hazai exportdinamika csak fékeződött, míg a versenytársak exportja csökkent, másrészt 1,4 százalékkal javult a hazai munkatermelékenység.
A költség-versenyképesség Lengyelország és Románia után Magyarországon gyengült a legnagyobb mértékben, ami döntően a nemzeti valuták öt százalék körüli nominális felértékelődésére volt visszavezethető. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A régió országaival kapcsolatban a felmérés megállapítja: a versenyképességi mutató a szomszédos országok közül Romániában 3,2 százalékponttal, Szlovákiában pedig 0,4 százalékponttal romlott.
Az üzleti környezeti index (ÜX) történelmi mélypontot ért el, a korábbi 24,7-ről 20,9-re csökkent. A GKI által megkérdezett vállalatok még soha nem érzékelték ennyire bizonytalannak a gazdálkodás feltételeit. Vértes András szerint az állami magatartás megítélése ugyan nem romlott, de az üzleti környezetet egyre bizonytalanabbnak látják a cégek. Ebben a piaci viszonyok ingadozása is szerepet játszik – emelte ki, hozzátéve: az elmúlt hetekben a bizonytalanság erősödött a pénzpiaci válság nyomán. Vértes előrejelzése szerint a helyzet e téren tovább fog romlani.
Az állami magatartás megítélése egyébként a tíz főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások körében sokkal rosszabb, mint a közép- és nagyvállalatoknál – emelte ki. Új jelenség, hogy bár korábban a külföldi tulajdonú cégek számára ez a tényező nem jelentett problémát, mára felzárkóztak a hazai tulajdonban lévő vállalkozásokhoz. Ez nem meglepő, hiszen Európa nagyobbik felében, ahová ezeknek a cégeknek a kivitele irányul, a második negyedévben csökkent a GDP – mondta a GKI elnöke.
Rontott az indexen a magyar állampapírok kamatfelárának növekedése, és az is, hogy csökkent az új gépkocsik eladása. Vértes András a harmadik negyedéves felmérésben arra számít, hogy a vállalkozások még bizonytalanabb üzleti környezetről számolnak be. Nem világos továbbá, hogy az adócsökkentési viták milyen hatást gyakorolnak az állami magatartás megítélésére. A kamatfelár várhatóan csökkeni fog, a gépkocsieladás terén pedig nem várható javulás.
A GKI 2001-től negyedévenként publikálja Magyarország versenyképességét a régió országaihoz hasonlító, illetve üzleti környezetét jellemző indexet. A VEX a makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység és a költség-versenyképesség adatain alapul, az ÜX számításánál az állami szabályozás kiszámíthatóságát, az üzleti környezet bizonytalansága, a magyar állampapírok kamatfelára és az üzleti infrastruktúra fejlettségét veszik figyelembe.
