Londonnak sem jósolnak fényes közeljövőt az elemzők

Az LSE vezető indexe, a FTSE-100-as, amely előző nap – még a 700 milliárd dolláros Paulson-terv képviselőházi elvetése előtt – csaknem 5 százalékos veszteséggel zárt, kedden először 3 százalékhoz közeli mínuszban kezdett, de rövid idő alatt nyereségbe fordult. Az irányadó londoni index késő délelőtt 19 pontos, 0,4 százalékos pluszban volt.

A New York-i értéktőzsde fő DJIA mutatója előző este 6,98 százalékot, 777 pontot vesztett zárásra. Ez volt minden idők legnagyobb pontvesztesége, és a súlyos eladási hullámban több mint ezermilliárd dollárral esett a New York-i vezető tőzsdecégek összesített piaci tőkeértéke. Londonban a keddi kereskedés fő vesztesei a valamelyest javuló hangulat ellenére ismét a bankok voltak, tekintettel azokra a befektetői félelmekre, hogy az eddig is igen szűkös bankközi finanszírozási piac a váratlan amerikai törvényhozási döntés nyomán teljesen befagy.

Az egyik legnagyobb brit jelzálogbank, a Halifax-Bank of Scotland (HBOS) részvénye különösen megszenvedte a keddi nyitást: a papír délelőtt 8 és 12 százalék közötti mínuszokban járt. Az HBOS árfolyamát azért kíséri különös piaci figyelem, mert folyamatban van a brit ingatlanpiaci válság miatt súlyosan megrendült helyzetű jelzálogkölcsönző átvétele egy másik, általános profilú brit nagybank, a Lloyds TSB által. A teljes részvénycserés tranzakció részvényenként 2,32 fontos vételárat irányoz elő, ami az időközben bekövetkezett veszteségek miatt erőteljes prémiumot tartalmaz: az HBOS részvénye kedd délelőtt mindössze 1,252 font volt a Londoni Értéktőzsdén.

Elemzők szerint ebben a helyzetben a Lloyds TSB újragondolhatja az ügyletet, aminek komoly kihatása lenne a brit bankszektor egésze iránti bizalomra, bár a piac nem számít a tranzakció teljes leállására. A Lloyds TSB-HBOS egyesülést – saját versenyszabályainak mellőzésével – a brit kormány, sőt személyesen Gordon Brown miniszterelnök szorgalmazta, igyekezve piaci alapú mentőakcióval megakadályozni a jelzálogbank elbukását.

A kormánynak ezzel együtt is be kellett avatkoznia a súlyosan megrendült hazai jelzálogszektorban: éppen előző nap jelentették be hivatalosan egy másik nagy jelzálogbank, a Bradford & Bingley 50 milliárd fontnyi, jelentős részben meglehetősen rossz minőségű hitelkinnlevőségének állami kezelésbe vételét. A kormányzati fellépést sürgette, hogy a hétvégén már megkezdődött a lakossági betétek kimenekítése a bankból.

Keddi londoni beszámolók szerint az Egyesült Államokban is nyomokban már tapasztalható, hogy a bankválság a lakossági betétesek bizalmát is kezdi megingatni. Jóllehet teljes körű lakossági rohamról nincs szó, de "bármilyen további bizonytalanság ezt megváltoztathatja", áll a The Times keddi elemzésében.

A biztonság felé menekülő befektetők ugyanakkor az amerikai kincstárjegy-piacot rohanták meg. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdaságelemző szolgálata által Londonban kedden közzétett adatok szerint a három hónapos futamú amerikai kormányadósság hozama a képviselőházi döntés utáni hatalmas vásárlási nyomásban több mint fél százalékponttal 0,34 százalékra zuhant. A ház szerint ez jelzi a piaci félelem mértékét: a befektetők most készek feledni minden kamatnyereség-megfontolást, hogy tőkéjüket biztonságban tudják.

A Moody's Economy szerint az előző napi meredek értékpiaci eladási hullám nyomán emelkedhet annak az esélye, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve soron kívüli kamatcsökkentést jelent be. Ezt a cég már a képviselőházi szavazás után azonnal kiadott gyorselemzésében sem zárta ki, azzal, hogy egy ilyen lépést jó eséllyel követne az euróövezeti és a brit jegybank is. A Moody's gazdaságelemző részlege szerint a zuhanó részvényárak nemcsak a piaci hangulatot rontják, de növelik a fogyasztásra nehezedő kockázatot is, mivel a részvénytulajdonos fogyasztók "kevésbé gazdagnak érzik magukat".

A Moody's Economy szerint "most már nagyon valószínű", hogy az amerikai gazdaság növekedése az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben negatív lesz – vagyis technikai értelemben recesszió következik –, és ha a piaci viszonyok nem rendeződnek gyorsan, "hosszú és mély recesszió" is fenyegetheti az amerikai gazdaságot. Az amerikai recessziót – amelyet az utóbbi negyedévek viszonylagos stabilizálódása után már kevésbé valószínűsítettek a londoni City elemzői közösségében – londoni elemzők most ismét nagy eséllyel jósolják.

A JP Morgan bankcsoport Londonban kiadott heti globális makrojelentéseinek legutóbbi összeállítása szerint a ház meredeken rontotta a következő negyedévekre szóló amerikai növekedési előrejelzését: a keddel véget ért harmadik negyedévre az eddig várt fél százalékos éves növekedés helyett zéró növekedéssel, az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben pedig egyaránt fél százalékos GDP-visszaeséssel számol, a korábbi 1,0, illetve 2,0 százalékos növekedési prognózis helyett.

Londoni elemzők a brit gazdaságra sem jósolnak sokkal fényesebb közeljövőt: a Centre for Economics and Business Research gazdaságelemző központ új előrejelzése "legalább 15 havi recessziót vagy stagnálást" valószínűsít Nagy-Britanniában.