Brüsszel a cégre jogilag kötelezőnek tekinti az említett vállalásokat - szögezte le a testület szerdai közleménye. Az E.ON ügyét uniós berkekben precedensként tartják számon, mert kiemelkedő példája azoknak az energialiberalizációs törekvéseknek, amelyek keretében az unió szeretné elérni, hogy a nagy cégek szétválasszák termelő- és elosztóhálózatukat.

Neelie Kroes versenyügyi biztos a brüsszeli döntést bejelentve hangoztatta is, hogy "az uniós tröszttörténelemben első ízben fordul elő, hogy egy cég versenyügyi aggodalmak miatt válik meg jelentős tulajdonrészektől".

A bizottság egyebek között azzal gyanúsította a német céget, hogy a termelést szándékosan visszafogva áremelkedést idézett elő, hálózatát pedig dominanciájának növelésére használta fel, a versenytársak rovására. Kroes úgy vélte,  az E.ON most megerősített vállalásainak révén eltűnik az a lehetőség, hogy a cég saját termelőegységeit részesítse előnyben a versenytársakhoz képest.

A vállalat állítólag 5 ezer megawattnyi termelési kapacitásról mondott le a bizottsági bírság elkerülése érdekében. Megválik magasfeszültségű hálózatának egy részétől is. Brüsszel úgy vélte, a vállalás "szükséges és arányos".

Az EU-tagországok megállapodásának értelmében az energiaágazat további liberalizációjához szükség van a termelés és elosztás különválasztására, de amennyiben ez nem lehetséges, az elosztórendszerek független működését egy külön felügyelőhatóság beiktatásával kell biztosítani. A kompromisszumot nem utolsó sorban az tette lehetővé, hogy az E.ON - egy másik német óriáshoz, az RWE-hez hasonlóan - hajlandónak mutatkozott megválni bizonyos tevékenységektől, és ez megingatta a német kormány tárgyalási pozícióját. Az E.ON vállalásai növelik a versenyt és a fogyasztók választási lehetőségeit a német árampiacon - hangoztatta most Neelie Kroes.