A decemberi felmérés alapján a megkérdezettek jövőre, a korábban vártnál nagyobb, 2 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak Magyarországon, az  infláció azonban már 2009-ben a jegybank 3 százalékos célja alá süllyedhet.

Miután az MNB november 24 óta egy rendes és egy rendkívüli kamatülésen is fél-fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot, a legtöbb elemző szerint az MNB-nek nincs oka arra,  hogy az év utolsó ülésén ne lazítson tovább.

A forint az utóbbi hetekben lassan gyengült, de nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a novemberi kamatvágáskor. Az inflációs kilátások ugyanakkor tovább javultak. Ennek oka részben a gazdaság általános kilátásainak romlása, amit mérsékelhetne a hitelköltségeket csökkentő alacsonyabb kamat - jegyzik meg.

A Citigroup elemzője szerint a magyar makrogazdasági feltételek agresszív lazítást indokolnak, ami a reálkamatok jelentős csökkenéséhez vezetne, hogy ösztönözze a gazdasági növekedést.

A felmérésben húsz elemző közül csak egy vélte úgy, hogy hétfőn 10,5 százalék marad a jegybanki alapkamat.

Tizennégy elemző szerint az MNB fél százalékponttal csökkent, négyen ennél is nagyobb, egy százalékpontos kamatmérséklést várnak, és van egy 25 bázispontos várakozás is.

A kamatcsökkentés a világ számos jegybankjának hasonló lépését követné, köztük a cseh központi bankét, amely szerdán fél százalékponttal 2,25 százalékra mérsékelte fő kamatát. A lengyel jegybank a várakozások szerint jövő kedden szintén csökkentheti 5,75 százalékos kamatát, az elmúlt hetek jelentős zlotygyengülése ellenére is.

A kamatvágások okai hasonlóak: a gazdasági növekedés lassulása  és az inflációs kilátások javulása a csökkenő nyersanyagárak, az alacsonyabb importált infláció és a csökkenő belföldi kereslet.


Az új elemzői konszenzus alapján a magyar gazdaság jövőre 2 százalékkal eshet vissza, jobban, mint az egy hónapja várt 1,1 százalék, igaz, 2010-re már lassú, 1,2 százalékos gazdasági növekedést várnak az elemzők.

Folytatódott az inflációs várakozások hónapok óta tapasztalt mérséklődése. A novemberi 4,2 százalékról a konszenzus szerint decemberre 3,9, januárra pedig 3,6 százalékra lassulhat az éves áremelkedés üteme. Éves átlagban jövőre 2,6 százalék lehet az infláció az elemzők szerint , akik egy hónapja még 3,5 százalékot jósoltak.

Az elemzők, akik további kamatvágást jósolnak, többnyire azt feltételezik, hogy a közeljövőben nem gyengül tovább jelentősen a forint. Előrejelzéseik a forint euróval szembeni árfolyamának január végi szintjére 250 és 273 forint között szóródnak, a konszenzus 261 forint. A 2009 végére vonatkozó 260 forintos konszenzus sem mutat nagy változást, az adatok mögött azonban rendkívül nagy a bizonytalanság: az előrejelzések 250 és 305 között szóródnak.

Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó becslések egyöntetűen javulást  vetítenek előre 2009-re az ideihez képest, de itt is jelentős a szóródás. Viszonylag legkisebb a bizonytalanság az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésekben. A konszenzusok szerint idén a GDP 3,2 százaléka, jövőre 2,6 százaléka lesz a deficit.

A folyó fizetési mérleg hiánya 6,85 milliárd euróról 4,2 milliárd euróra csökkenhet.  A külkereskedelmi mérleg az idén egyensúlyban lehet, jövőre pedig 60 millió euró körüli többlettel zárhat.

Az elemzői konszenzus szerint Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózóna előszobáját jelentő Európai Árfolyamrendszerhez (ERM-2), és 2013-ban vezeti be az eurót.