Jegyzőkönyv

A monetáris tanács ülésének jegyzőkönyve 2009. január 9-én jelenik meg.

A monetáris tanács előtt három javaslat szerepelt: az 50 bázispontos, a 75 bázispontos, illetve a 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül szoros szavazással döntött a testület a 10,5 százalékos alapkamat 0,5 százalékos csökkentéséről - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

"Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés veszélyeztetheti a nehezen helyreállt pénzügyi stabilitást, ezért visszafogott, megfontolt, lassú kamatcsökkentés indokolt" - jelentette ki Simor András.  A jegybank elnöke ugyanakkor elismerte, hogy az infláció tovább mérséklődhet és a monetáris politika számára meghatározó horizonton jóval a három százalékos inflációs cél alá kerülhet. "Akkor tudunk továbbhaladni a kamatcsökkentéssel, ha azt a pénzügyi stabilitási helyzet számunkra megengedi" - fogalmazott Simor András.

A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én és december 8-án egyaránt 0,5 százalékponttal csökkentette a mértékét.

Az indoklás szerint a monetáris tanács a várható gazdasági lassulással és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet - jegyzi meg a testület.
 
A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendenciáknak megfelelően – tovább mérséklődhet, és a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a 3 százalékos cél alá kerülhet. Emellett a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.

A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika mozgástere továbbra is szűk - hívják fel a figyelmet.

A nemzetközi környezet kedvezőtlen folyamatai tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit - fűzik hozzá. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé - áll a közleményben.

Elemzők szerint folytatódhat a következő hónapokban is az óvatos monetáris lazítás. Kedvező esetben 7 százalék körüli jegybanki alapkamatra számítanak 2009 végére.

A monetáris tanács továbbra is figyelemmel kíséri az elvárt kamatfelárat, így a jövőben sem fog "ész nélkül" kamatot csökkenteni, továbbra is óvatos döntéseket hoz – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A piacot nem lepte meg a kamatvágás, a forint árfolyama a bejelentést követő rövid időre 267 forintra gyengült az euróhoz képest, később azonban 266 forint/euró alá erősödött. Az elemző szerint - kedvező esetben - jövőre év végéig 7,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője szerint ennél is alacsonyabb lehet az alapkamat, ha javul a nemzetközi környezet. A vártnál gyorsabban csökkenő infláció miatt akár 6-7 százalék közelébe is csökkenhet, a külső környezet alakulása azonban jelentős kockázatot hordoz. Úgy vélte, hogy a fogyasztói árak éves növekedési üteme akár már az idén decemberben is elérheti a 3 százalékos célt, jövőre pedig 2 százalék alatt lehet.

A makrogazdasági mutatók alapján a monetáris tanácsnak van ugyan tere a lazításra, ám átírhatja a forgatókönyvet, ha romlik a helyzet, esetleg újabb kockázatkerülési hullám éri el Magyarországot, amikor az árfolyam akár jelentősebb mértékben is gyengülhet. Kérdés, hogy ebben az esetben mit lép a jegybank, kamatot emel, vagy csak felfüggeszti a lazítási periódust - mondta Kondrát Zsolt.

A közleményből az sem derül ki, hogy a testület a jövőben is kész-e rendkívüli kamatdöntéseket hozni, vagy ragaszkodik az eredetileg meghirdetett menetrendhez. Kérdés továbbá, hogy van-e olyan kamatszint, amelyet a monetáris tanács kívánatosnak tart.