A növekvő háztartási hitelkamatok mögött elsősorban a személyi hitelek drasztikus drágulása állt: a forint alapú személyi hitelek átlagos kamatlába az októberi 25 százalékról novemberben 30 százalékra nőtt, az euró alapú személyi hitelek ára pedig 18-ról kevéssel 20 százalék fölé emelkedett.
   
Ugyancsak jelentősen, az októberi 6 százalékról novemberben 10 százalékra emelkedett a háztartási lakáscélú euróhitel-szerződések átlagos hitelköltség mutatója.
   
A háztartások hitelezésén belül a másik jelentősebb mozgás az új svájci frank alapú szabad felhasználású hitelszerződések értékének csökkenése, valamint az új euróhitelek értékének rendkívüli, több mint nyolcszoros növekedése volt. A jegybank illetékese az MTI kérdésére elmondta: azok a hitelszerződések, amelyeket svájci frankról euróalapúra alakítottak át, új hitelnek minősülnek, így részben ez indokolhatja az euróhitel-állomány kiugróan magas növekedési ütemet.    
   
A nem pénzügyi vállalati hitelek kamatlába októberhez képest a legtöbb hiteltípus esetében nőtt. Az átlagos kamatláb az 1 millió euró feletti forinthitelek esetében 152 bázisponttal 12,5 százalékra emelkedett, míg az 1 millió euró feletti euróhitel szerződéseknél 73 bázisponttal mintegy 5,5 százalékra csökkent az októberihez képest.
   
A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások új hitelszerződéseinek értéke a szezonálisan igazított adatok szerint összességében csökkent. Az új svájci frank lakáshitel szerződések jelentős csökkenése volt megfigyelhető, míg a forint lakáshitelek esetében növekedés volt tapasztalható. Az euró lakáshitelek esetében a szezonálisan nem igazított új szerződések összege közel kilencszeresére növekedett novemberben.
   
Az új szerződések értéke a nem pénzügyi vállalatok esetében az 1 millió euró alatti euróhitel-szerződések esetében visszaesett az előző havi jelentős növekedés után. Az 1 millió euró feletti euróhitel-szerződések esetében szintén csökkent az új szerződések összege októberhez képest.
   
A betéti oldalon is az átlagos kamatláb jelentős emelkedése volt megfigyelhető. A háztartási forintbetétek átlagos éves kamatlába az októberi 8,5 százalékról novemberben valamivel 11 százalék fölé emelkedett, míg a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek kamatlába ugyanezen időszakban átlagosan 9-ről 11 százalékra nőtt. A növekvő trend alóli egyetlen kivételt a nem pénzügyi vállalatok éven belüli euró betétszerződései jelentették, ahol 82 bázispontos csökkenést regisztráltak.
   
A novemberben újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások lekötött forintbetétei esetében növekedett, míg az euróbetétek esetében az októberi szinten maradt. A nem pénzügyi vállalati forintbetétek szerződéses értéke kis mértékben növekedett, míg az euróbetéteké jelentősen csökkent.