szerző:
HVG

A nagybankok gyakran hiányos, pontatlan és téves tájékoztatást adnak a megtakarítási, befektetési lehetőségekről – derült ki a HVG karácsony előtti „álruhás”, nem reprezentatív próbavásárlásai során.

HVG
Arra a magától értetődő nyitó kérdésre, miszerint milyen megtakarítási formát tudnak tanácsolni, a HVG – kilétét, foglalkozását fel nem fedő – újságírója által felkeresett bankfiókok ügyintézőinek többsége már buzgón sorolta is a jobbnál jobb lehetőségeket. Kivéve a Budapest Bankét (BB) és a Raiffeisenét, akik a hatályos tőkepiaci törvényhez híven közölték, tanácsot nem adhatnak, mindenről az ügyfélnek kell döntenie. Azzal azonban csak a Raiffeisen illetékese volt tisztában, hogy konkrét ajánlatot is adhat annak, aki kitölti a befektetési karakterének meghatározásához szükséges, az EU-tagállamokban 2007. november 1-jétől kötelező, angol rövidítéséről elkeresztelt úgynevezett MIFID-tesztet. Ennek hiányában az ügyintéző csak ismertetheti az egyes megtakarítási lehetőségeket,
anélkül hogy bármelyik termék
felé is terelné potenciális ügyfelét.

Abban nincs semmi kivetnivaló, hogy minden ügyintéző elsőként saját bankja akciós betéteit ajánlotta – más kérdés, hogy e lehetőségnél tovább csak külön kérdésre mentek. A pénzügyi válság okozta forrásszűke miatt most kétségtelenül mindegyik banknak égető szüksége van többletpénzre, aminek becsalogatására a novemberi, 4,2 százalékos éves inflációhoz viszonyított igazán vonzó két számjegyű kamatok kétségtelenül alkalmasnak tűnnek – „hála” a forint gyengítésére irányuló spekuláció elleni védekezésül október 22-e óta szintén két számjegyű, igaz, november végétől lapzártánkig már kétszer is, összességében 1 százalékponttal, 10,5 százalékra visszanyesett jegybanki alapkamatnak. Meggyőző érvként több banktisztviselő a múlt héten mégis azt hozta fel, hogy az alapkamat-csökkentés miatt a 13 százalék körüli akciós betéti kamat egyszeri és megismételhetetlen – lám, azóta a BB és az OTP Bank már csökkentett is.

Azt, hogy az akciós kamatokat éves szintűen kell érteni – ami például a reklámokból, hirdetésekből egyáltalán nem derül ki –, az ügyintézők többsége csak rákérdezésre magyarázta el. Akkor viszont már rendkívül készségesen, zsebszámológépbe bepötyögve vagy kockás papíron részletesen ki is számolták a három vagy négy hónap múlva felvehető, már a 20 százalékos kamatadóval csökkentett összeget. Kivéve a CIB Bank ügyintézőjét, aki többszöri – már-már gyanút ébresztő – visszakérdezésre sem tett különbséget az éves és a háromhavi kamatszint között, az adóról pedig teljesen elfeledkezett.

A plakátokon a bűvös akciósbetétikamat-szám mellett szereplő ebkm rövidítés értelmezése azonban már mindegyik bankost zavarba hozta. Már magával az elnevezéssel is meggyűlt a bajuk. Az egyik magyarázat szerint ez az „egész betétikamat-mutató”, míg egy másik verzió „egységes bankközikamat-mutatóra” keresztelte át az egységesített betétikamatláb-mutatót. Még nagyobb probléma volt a tartalom ismertetésével: csak az Erste – önmagát tanulóként feltüntető – ügyintézője tudta precízen megmondani, hogy az ebkm-et egy 1997-es kormányrendelet alapján azért kell szerepeltetniük a bankoknak, hogy ezáltal összehasonlíthatóvá váljanak a kamatozó pénzintézeti termékek tényleges hozamai.

Sokszor csak a konkrét rákérdezés segít (Oldaltörés)

HVG
Az ügyintézőkből csak célzott rákérdezéssel kipréselt állampapír-vételi lehetőségről a gyanútlan érdeklődő azt tudhatta meg, hogy az nem igazán jó befektetés, mindenekelőtt azért, mert – szólt az érvelés több helyütt is – az állampapírok nem biztonságosabbak a betéteknél (UniCredit), illetve a banki kötvényeknél (OTP). A biztonság kapcsán kibontakozott beszélgetésekből kiviláglott: banktisztviselőknek a hazai betéteket 13 millió forintig, a befektetési szolgáltatóknál tartott értékpapírt és pénzt 6 millió forintig (1 millió felett 10 százalékos befektetői önrésszel) terjedő kártalanítási előírásokról rendkívül pontatlan és változatos ismereteik vannak. Az UniCredit fiókvezetője szerint például egy bank fizetésképtelensége esetén a nála elhelyezett betétet 13,5 millió forintig megtéríti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), a befektetésekre viszont nincs ilyen garancia. Ezzel szemben a K&H-nál úgy tájékoztattak, hogy a 13,5 millió az értékpapírszámlán elhelyezett pénzekre is vonatkozik, míg a CIB munkatársa még ennél is tovább ment, amikor azt állította, valamennyi befektetésre teljes körű állami garancia érvényesül (vélhetően abból kiindulva, hogy a Gyurcsány-kormány megígérte a bankbetétekre érvényes teljes körű állami garanciát, igaz, azt jogszabályban nem rögzítette). Sajátos értelmezést adott az OTP ügyintézője, mondván, a bankbetéteket és a befektetéseket maximum 13 millióig bankja (tehát nem az OBA) garantálja. Arra a részletre pedig egyik bankban sem tértek ki, hogy a befektetőket 10 százalékos önrész is terheli.

A legnagyobb információs káoszt mégis az ingatlanbefektetési alapokkal kapcsolatban tapasztalta a HVG tudósítója. A visszaváltási roham miatt novemberben egységesen tíz napra felfüggesztett ingatlanalapok forgalmazását azzal a feltétellel indították újra, hogy csak a visszaváltási igény bejelentésétől számított kilencven nap múlva kell fizetniük, mégpedig a kifizetéskori árfolyamon. A CIB ügyintézője még múlt csütörtökön is abban a hitben volt, hogy az ingatlanalapokba fektető alapjuk jegyeit visszaváltók azonnal pénzhez juthatnak, sőt ezt az állítását még azzal is megtoldotta, hogy ez a legkönnyebben pénzzé tehető befektetés a csak két nappal később fizető többi alaphoz képest. A K&H-nál három, a BB-nél néhány napos ingatlanalapos várakozási időről tudtak. Míg a Raiffeisen egyéb kérdésekben amúgy tájékozottnak tűnő bankára úgy vélte, „a média által keltett hisztéria okozta nagy tőkekiáramlás miatt az összes ingatlanalap likviditása elfogyott”, az UniCredit fiókvezetőjének tájékoztatása szerint az ingatlanalapok még mindig fel vannak függesztve (holott ez a kijelentés csak a 180 napos felügyeleti moratóriumban részesült két alapra, a Biggeorge's NV-4.-re és a MAG-ra áll). Mindezek ellenére az Ersténél azt közölték, hogy jelenleg az ingatlanalap a legjobb befektetés.

„Az ügyintézők tájékozottsága nem megfelelő, magabiztosságuk hiányzik, az ügyfelek a termék lényegi elemeiről gyakran nem kapnak tájékoztatást, rákérdezéskor pedig gyakori a pontatlan és hiányos felvilágosítás” – közölte a HVG-vel Nemes Csaba, a Scale Research Kft. ügyvezető partnere egy teszt kapcsán, amelyet cége a befektetésekkel kombinált bankbetétek értékesítésével végzett. Próbavásárlásaik során azt tapasztalták, hogy bár az ügyintézők ismertették a megtakarítással kapcsolatos általánosabb információkat (a kombinált kifejezés magyarázatát, a futamidőt és a minimális befektetendő összeget), ellenben kisebb hangsúlyt fektettek a várható hozam és a kamat, valamint az ebkm kommunikálására. A kombinált termék bonyolultságához képest elég hiányos volt a tájékoztatás, a termék lényegét csak hellyel-közzel mondták el, és akkor is jobbára a betéti részről beszéltek, a befektetésiről alig. A futamidőről csak általánosságok hangzottak el, konkrét számok említése nélkül (például hogy mekkora a felmondási jutalék, s az mire vonatkozik). A Scale próbavásárlásainak kevesebb mint ötöde során hívták fel az ügyintézők a figyelmet arra, hogy előzetesen megtekinthető a betéti szerződés, s azt mindössze néhány esetben adták is át.

Inkább elárasztják az érdeklődőt a bankhivatalnokok egy halom prospektussal és kondíciós listával – mint azt a HVG újságírója is megtapasztalta –, valamint honlapjuk felkeresésére is buzdítanak. Csakhogy az adattenger sem növeli a tájékozottságot, már csak azért sem, mert a gyorsan változó körülmények miatt a nyomtatott, illetve nem „karbantartott” online információk sok esetben félrevezetők lehetnek. A CIB ügyintézője által a befektetési alapokról átadott prospektus például két és fél hónappal korábbi állapotot tükrözött. Régi probléma, hogy az alapok portfóliójáról a honlapon nemegyszer többhetes vagy hónapos információk szerepelnek, az ügyintézők pedig nem tudnak naprakész adatokkal szolgálni. Az ingatlanalapok november 7-ei felfüggesztésének ténye például csak napok múlva került fel a banki honlapokra. Márpedig éppen a befektetési alapokkal kapcsolatban erősen korlátozott az ügyfelek tájékozottsága – hívta fel a figyelmet a Scale.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a tájékoztatás hiányosságaiból a pénzügyekben általában járatlan ügyfelek döntő része szinte semmit nem érzékel. Legfeljebb csak később, akár hónapokkal, évekkel később jönnek rá kényszerűen, hogy nem azt kapták, amit hittek vagy szerettek volna. Jellemző, hogy a Scale felmérése szerint a bankbetétet nyitók mindössze 3 százaléka mondta, hogy alig kapott valamilyen információt, s csak 7 százaléka jött rá utóbb néhány, számára fontos körülményre. Némi ellentmondás, hogy ugyanakkor 17 százalék érezte úgy, hogy bankja az elvártnál többet tett meg. Mindössze 5 százalék érezte a vártnál magasabbnak a bank által felszámított díjakat és költségeket. Ennél is alacsonyabb, alig 1 százalék a panaszt tevők aránya, akiknek döntő többsége úgy érezte, hogy egyáltalán nem orvosolták kifogásaikat.

Utóbbiak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordulhattak. A pénz- és tőkepiaccal kapcsolatban a felügyelethez 2008 második negyedévében benyújtott 816 írásos fogyasztói bejelentés mindössze 11 százaléka szólt valamilyen tájékoztatási hiányosságról. Miközben 41 kifogás érkezett a betéti konstrukciókra, 31 a befektetési szolgáltatásokra, a hozam mértékét alig 3 esetben kifogásolták. A piac mintegy háromnegyedét birtokló 11 bankra a panaszok 72,1 százaléka érkezett, amely arány szinte hajszálra azonos a piaci részesedésükkel. A PSZÁF által eddig megvizsgált 328 bejelentésből csak 46 bizonyult részben vagy egészében megalapozottnak.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
MTI Gazdaság

Tizenegy globális bank leminősítve

A Standard and Poor's leminősítette 11 globális bank hitelbesorolását. Ez olyan bankokat érint, mint például a Citibank, a Deutsche Bank és a JP Morgan. A hitelminősítő a lépést az ágazati kockázatokkal és az egyre nagyobb gazdasági lassulással indokolta.

Az anglikán egyház tanácsai Brexit esetére: imádkozzon és igyon egy teát

Az anglikán egyház tanácsai Brexit esetére: imádkozzon és igyon egy teát

Két stadion építése is drágult, de már a szemünk sem rebben az összeg láttán

Két stadion építése is drágult, de már a szemünk sem rebben az összeg láttán

Merkel megfejtette, mi a 2015-ös menekülthullám tanulsága

Merkel megfejtette, mi a 2015-ös menekülthullám tanulsága

"Titkos brit akció" – Kártérítési pert indít a kormánymédia lejárató kampánya miatt a politikai elemző

"Titkos brit akció" – Kártérítési pert indít a kormánymédia lejárató kampánya miatt a politikai elemző

Budapestről üzent a Human Rights Watch igazgatója: itt az ideje kizárni a Fideszt a Néppártból

Budapestről üzent a Human Rights Watch igazgatója: itt az ideje kizárni a Fideszt a Néppártból

Trükkös módon dugná el a kamerákat a ZTE új mobilja

Trükkös módon dugná el a kamerákat a ZTE új mobilja