A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének csütörtökön kiadott elemzése szerint az orosz földgázszállítások leállítása a legnagyobb kockázatot Magyarországra, Szlovákiára és a balkáni térségre, különösen Bulgáriára jelenti. Az importfüggőség szempontjából kirívó Szlovákia és Bulgária helyzete, mert ez a két ország teljes egészében Oroszországból szerzi be gázszükségletét. A következő importfüggőségi csoportba tartozik Magyarország, Horvátország, Törökország és Csehország, amelyek gázimportjának 75 százaléka, vagy ennél nagyobb hányada érkezik Oroszországból. Lengyelország és Románia a legkevésbé függő, jóllehet ezek az országok is szükségletük több mint felét Oroszországtól vásárolják.

A földgáznak a hazai energiafelhasználásban betöltött szerepét tekintve azonban Magyarország az egyik legsebezhetőbb, mivel a teljes magyar energiafogyasztás 43 százalékát a földgáz elégíti ki; ez egész Európában az egyik legnagyobb arány. Bulgáriában például - azzal együtt is, hogy az ország teljes földgázimportja Oroszországból érkezik - az energiafogyasztás 14 százalékát adja a földgáz. Romániában, Szlovákiában és Törökországban hozzávetőleg egyharmados ez az arány, Csehországban és Lengyelországban pedig még alacsonyabb, áll a JP Morgan csütörtöki londoni elemzésében.

Bár a térségi politikai döntéshozók "viszonylagos magabiztossággal" nyilatkoznak arról, hogy az átmeneti szállítási fennakadást a tartalékokból pótolni lehet, a JP Morgan londoni elemzői szerint azonban a gázszállítások leállítása tovább erősíti a térségi gazdasági növekedést terhelő kockázatokat. Magyarországon és Szlovákiában máris kulcsfontosságú autógyártók jelentették be a termelés visszafogását a gázhiányra hivatkozva, bár ebben a gyengébb keresletnek is része van.

A háztartások ellátási kockázata kisebbnek tűnik, legalábbis abban az esetben, ha a gázellátás a következő hetekben normalizálódik, áll a JP Morgan londoni elemzésében. A ház szakértői azzal számolnak, hogy két héten belül egyezség várható a gázvitában, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország számára magas a tét, és a nemzetközi nyomás is erősödik a kompromisszum érdekében. A cég szerint azonban ezúttal hosszabb tárgyalásokra kell számítani, mint a korábbi viták esetében, tekintettel a magas nyugat-európai és ukrajnai tartalékokra, és azokra a várakozásokra, hogy a földgáz ára 2009 második felében jelentősen csökkenni fog. Ez utóbbi tényezőkre már más nagy londoni házak is rámutattak.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport előző nap Londonban kiadott helyzetelemzése szerint Ukrajna az elmúlt évekhez képest most jobb tárgyalási helyzetben van. A tavalyi második félévben kezdődött olajárzuhanás ugyanis azt jelenti, hogy az európai fogyasztók által fizetett, jelenleg 400-500 dollár/ezer köbméter körüli, történelmi magasságban járó földgázárak is hamarosan nagy ütemben elkezdenek esni az Ukrajna által ajánlott vételár felé; az olajárakat a földgázárak rendszerint 6-9 havi elmaradással követik.

Mindemellett Ukrajna nagy mennyiségű gázt tárolt, és az ország ipari termelésének meredek - novemberi állapot szerint, éves összevetésben 29 százalékos - zuhanása éves szinten várhatóan 20 százalékkal mérsékli az ukrán földgáz-felhasználást is, állt a Goldman Sach elemzésében.

A JP Morgan csütörtöki londoni elemzése szerint a teljes ukrán földgáztároló kapacitás 30,8 milliárd köbméter, és - jóllehet hivatalos adat a feltöltöttség szintjéről nincs - "úgy tudni", hogy a tározók 90 százalékosan telítettek.

Ukrajna a tartalékokból 67 napig tudná fedezni saját szükségleteit és az európai igényeket is, ám arra hivatkozik, hogy ezt az orosz Gazprom földgázcéggel kötött szerződése nem teszi lehetővé, áll a JP Morgan elemzésében.

A csütörtöki Financial Times elemzése szerint a jelenlegi viszály a Gazpromot is nagyon nehéz helyzetben érte. Tavaly nyáron az orosz földgázipari cég még szárnyalt: piaci tőkeérték szerint a világ harmadik legnagyobb vállalata volt, 350 milliárd dollár körüli kapitalizációval, és mindenki komolyan vette a cég azon előrejelzését, hogy 2015-re tőkeértéke eléri az ezer milliárd dollárt.

Alekszej Miller vezérigazgató annak idején azt jósolta, hogy az olaj hordója hamarosan 250 dollárba fog kerülni.
A nyersolaj ma 50 dollár alatt jár, a Gazprom piaci tőkeértéke pedig mindössze 86 milliárd dollár, amivel a 46. helyre csúszott vissza a világ legnagyobb cégeinek rangsorában, áll a londoni üzleti napilap csütörtöki írásában.

A Financial Times is azt jósolja, hogy ha a nyersolaj megmarad a 40-50 dollár közötti sávban, az év végére 250-300 dollár körül lesz a földgáz ára ezer köbméterenként, a tavaly év végi, 530 dollár feletti szintek helyett.