A vizsgálatban szereplő 43 európai ország közül Magyarország a 22-ik helyet foglalja el, 66,8 pontos (tavaly 67,2 pontos) mértékű gazdasági szabadságával meghaladja az európai (66,8) és a világátlagot (60,3 százalék) egyaránt.

A washingtoni székhelyű szervezet – a honlapján szereplő adatok szerint – 183 országot értékelt a gazdaság szabadságfoka alapján, vizsgálta többek között a kereskedelmet, a vállalkozások működését, az adórendszert, a kormánykiadásokat, a monetáris politikát, a beruházásokat, a munkaerőpiacot, a pénzügyi szolgáltatásokat, a magántulajdon védelmét, a korrupciót, 0 és 100 pont között osztályozva az országokat. A magasabb pontszám mérsékeltebb kormányzati beavatkozást jelent.

Magyarország több közép-kelet európai országgal egyetemben a harmadik, a „mérsékelten szabad” országok kategóriájába került és a 44. helyet foglalta el (67,2 ponttal). Magyarországot a régióból Szlovákia (36. hely) és Csehország (37.) előzte meg, mögé került Bulgária (56.), Románia (65.) Szlovénia (68.) és Lengyelország (82.), de például Franciaország is (64.)

Az elemzők a kereskedelmet tartják a legszabadabbnak Magyarországon, ez a terület 85,8 pontot kapott, a második helyen a befektetések állnak, 80 ponttal, a harmadik helyen áll a vállalkozások működésének a szabadsága, 77,4 ponttal.

A legrosszabb értékelést a kormánykiadásokra vonatkozó kategóriában adták az elemzők, mindössze 19,2 pontot (tavaly még 26,5 pontot adtak) azzal az indoklással, hogy a kormányzati újraelosztás szerepe rendkívül nagy, az elmúlt évben a kormányzati kiadások a GDP 51,9 százalékát tették ki. Az elemzés kiemeli, hogy bár a magángazdaság jelentősen növekedett, az állam továbbra is közvetlenül jelen van például a mezőgazdaságban, az áramellátásban, a közlekedésben.

A legszabadabb tíz gazdaság: Hongkong, Szingapúr, Ausztrália, Írország, Új-Zéland, Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Svájc, Nagy-Britannia. A gazdaságilag „elnyomott” országok között is az utolsó helyre került Észak-Korea, Kuba és Zimbabwe.