Az ÁSZ először vizsgálta rendszerszemléletű megközelítésben a központi közigazgatás fejlesztését, az erről készített jelentés összefoglalóját pénteken hozta nyilvánosságra a szervezet. Megállapításuk szerint számos területen születtek a központi közigazgatás modernizációját támogató intézkedések, de a modernizációt akadályozó hiányosságokat a kormány 2006 közepén kezdeményezett intézkedései a következő két évben csak részben pótolták, illetve azok a megkezdett fejlesztések hatására teljesülnek.
Az ÁSZ a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére a közigazgatás modernizációjának stratégiai megalapozása, továbbá a kormányzási képesség javítása, valamint a kisebb, olcsóbb állam megteremtése érdekében fogalmazott meg javaslatokat a kormánynak. A vizsgálat során az ÁSZ, a már említett legfontosabb hiányosságok rögzítése mellett, megállapította, hogy az egyes intézkedések ütemezése, megvalósulása között szükséges szakmai összefüggések feltárása továbbra sem rendszerszerűen valósult meg. A programok beindításának, befejezésének idejét gyakran helytelenül mérték fel.
Az ÁSZ szerint nem segítette a modernizációs folyamatot, hogy annak kormányzati felelősségi rendszere folyamatosan változott, illetve a munkálatokban nem kapott kiemelt szerepet a kormány.
A közigazgatás, illetve a központi közigazgatás eltérő kört ölel fel alkotmányjogi, statisztikai, költségvetési gazdálkodási, illetve a foglalkoztatási jogviszonyok szempontjából – mutatott rá az ÁSZ. Ezért a kormányzati intézkedések, az uniós projektek jellemzően a központi közigazgatásnál szélesebb kört ölelnek fel, vagy annak csak egy-egy részét érintik. A szervezet szerint a szabályozás egységesítése érdekében fontos előrelépést jelentett, hogy 2006-ban törvényi szinten határozták meg a központi államigazgatás körét és annak legfontosabb működési szabályait. A költségvetési szervekre vonatkozó szabályozást szervesen egészítette ki a jogállásukról és gazdálkodásukról 2008 decemberében elfogadott törvény.
A 2006-ban hivatalba lépett kormánynál új megközelítést jelentett, hogy a közigazgatás modernizációját az állami működés egészének megújítását célzó államreform részeként határozta meg, illetve az uniós fejlesztéspolitika szélesebb összefüggéseibe illesztette. A stratégiai jelentőségű dokumentumok – a konvergencia program, a felülvizsgált Nemzeti lisszaboni akcióprogram – szerint a közszférában a tartós kiadáscsökkenést megalapozó reformokat, azok fenntarthatóvá tételét részben szervezeti változásokkal, részben a teljesítménykövetelmények egyértelmű meghatározásával, érvényesítésével kívánták megvalósítani, melyek eredményeként már rövid távon a minisztériumokban húsz, a központi közigazgatásban tíz százalékos létszámcsökkentést prognosztizáltak.
Az ÁSZ kitért a köztisztviselői teljesítményértékelésre, a szigorúbb kiválasztási rendszer és a rugalmasabb jogviszony-megszüntetést szolgáló intézkedések bevezetésére is. A szervezet szerint ezek hatása a hatékonyság növekedésében, a megtakarításokban még nem érzékelhető.
Operatív programok (Oldaltörés)
Az összefoglaló kitér arra is, hogy a közigazgatás modernizációjának legfontosabb intézkedései az uniós fejlesztések keretei között, az uniós források támogatásaiból valósulnak meg. A közigazgatás modernizációja az Új Magyarország Fejlesztési Terv két operatív programját foglalja magába: az Államreform Operatív Programot (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot (EKOP). A két operatív program keretében 2008 augusztusáig megkötött szerződések és az elbírálás alatt lévő projektek együttes összege a rendelkezésre álló támogatás egyharmadát tette ki, 44 milliárd forintot.
Az ÁROP esetében az ÁSZ azt állapította meg, hogy projektjei közül több késik a kormányzaton belüli 2008-as feladatátrendezés miatt, illetve az eredetileg tervezetthez képest kevésbé átfogó eredményt hozott. Az EKOP esetében az ÁSZ azt emelte ki, hogy projektjei előrehaladottabb fázisban vannak. Azok jellemzően milliárdos nagyságrendűek, szervezetileg-műszakilag komplexek, egymással összefüggőek. Ezért szükséges, hogy a közöttük levő szakmai-technikai koherenciáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az informatikáért felelős kormánybiztos között a feladat- és hatáskörmegosztás intézményesítetten biztosított legyen.
Az ÁSZ szerint az operatív programok projektjeinek előkészítésében és a végrehajtás nyomon követésében a kialakított intézményi keretek, az eljárásjogi szabályok formailag lehetővé teszik a kormány, az illetékes közigazgatási szervek, a civil szervezetek, valamint az EU bevonását, a projektek szakmai tartalmának megvalósítását. Ugyanakkor a 2007-2013 közötti időszak uniós és hazai forrásai felhasználásával kapcsolatos kormányprogram, továbbá a stratégiai jelentőségű dokumentumokat konkretizáló kormányzati stratégiák hiányát részben pótolják az NFÜ illetékes irányító hatósága, illetve az EKK által végzett koherencia-vizsgálatok, továbbá a döntési rendszer kontrolljai.
