© AP |
A BP és az orosz magánszemélyek kezében lévő TNK között hosszú és heves viszály zajlott, amelynek megoldását nehezítette, hogy a tulajdoni arány 50-50 százalék. Végül leváltották a vállalat brit igazgatóját, s abban maradtak, hogy mindkét fél 4-4 igazgatót nevezhet ki, de az igazgató tanácsban helyet foglal három független személy is, akik közül egyet-egyet a brit és az orosz tulajdonosok jelölnek ki, a harmadik pedig közös jelölt.
Ez utóbbi tisztségre választották Schrödert. Az egykori kancellárt tisztségéből való távozása után több tekintélyes cég hívta, köztük a svájci Ringier kiadó és a Rothschild bankcsoport, de ő a Gazprom ajánlatát elfogadva az Északi Áramlat gázvezeték társaság felügyelő bizottságának elnöki tisztét választotta, amelyet ma is betölt.
Kinevezését követően Németországban azzal vádolták, hogy kancellárként jogsértő módon biztosított hiteleket a vezeték építéséhez, de Schröder pert indított s 2006. áprilisában a hamburgi tartományi bíróság kimondta, hogy a vádaskodások alaptalanok.
A mostani kinevezés pikantériája, hogy a magukat jó egy éve tartó, de folyamatosan cáfolt hírek szerint a Gazprom komoly érdeklődést tanúsít a TNK-BP iránt. Sőt, a vegyes vállalat az is hangsúlyozta, hogy állami nyomásnak sem volt szerepe Schröder kiválasztásában.
Az Északi Áramlat nyugat-európai népszerűsítésében Schröder minden igyekezete ellenére sem könyvelhetett el túlságosan jelentős sikereket: az Európai Parlament 2007 nyarán határozatban követelt alaposabb vizsgálatot a vezeték építésének környezeti hatásairól, az észt miniszterelnök pedig nem is volt hajlandó fogadni a német politikust. Az idei év eleje óta tartó orosz-ukrán gázviszály, amely miatt január 7. óta Oroszország nem tud Ukrajnán át gázt szállítani Európába, bizonyosan fellendíti az alternatív útvonalak, így a Schröder által népszerűsített Északi, és a tervek szerint Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat iránti érdeklődést.
