Az Osztrák Politikafejlesztési és -tanácsadó Társaság (ÖGPP) hétfőn közzétett jelentése kiemeli, hogy az utóbbi években gyakorlatilag változatlan azok aránya, akik a szegénység árnyékában élnek. Az osztrák lakosság 12-13 százalékának kell kijönnie a hivatalos szegénységi küszöböt jelentő havi 893 eurós vagy ennél alacsonyabb jövedelemből. A legérintettebbek közé főleg a munkanélküliek, a gyermeküket egyedül nevelők, a sokgyermekes családok és a bevándorlók tartoznak. 

Ugyancsak veszélyfokozó tényező, hogy egyre kevesebb keresőképes embert foglalkoztatnak teljes munkaidőben, arányuk az állással rendelkezők 57 százalékára zsugorodott az utóbbi években. 2003 és 2006 között 12 százalékkal 230 ezerre nőtt azoknak a száma, akiket annak ellenére fenyeget az elnyomorodás réme, hogy folyamatosan dolgoznak. Tetemes a férfiak és nők jövedelmi szintje közötti különbség is. 

Andreas Höferl politikai tanácsadó a tanulmányt ismertetve elmondta, hogy a szegények és a gazdagok közötti olló Ausztriában is mind jobban kinyílik. A pénzvagyon az utóbbi tíz évben a kétszeresére - bő 2155 milliárd euróra - emelkedett az országban (az anyagi javakkal együtt 3440 milliárd euróra). Míg azonban az alacsony keresetűek jövedelme alig 9 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban, addig a felső egyharmad jövedelme 40 százalékkal lett több. 

A tehetős és gazdag emberek száma mintegy 700 ezerre tehető, ők alkotják a lakosság 8 százalékát. Az ÖGPP összesítése szerint mintegy 70 ezer dollármilliomos él az országban, 17 százalékkal több, mint 2003-ban. 

A társadalombiztosítási rendszer keretében újraelosztott jövedelmek aránya és összege lényegében stagnál. A támogatások és a segélyek összege évi 71 milliárd euróra rúg, a hazai össztermékhez viszonyított hányaduk (az úgynevezett szociális kvóta) 29 százalékon áll.