Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A miniszterelnök egy üzleti fórumon azt mondta, hogy várhatóan nőni fog a bankokra nehezedő nyomás, mert az üzleti vállalkozások, amelyeknek hitelt nyújtottak, nem tudják fizetni tartozásukat. Ezért a pénzintézetek olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesz fedezet a kiadásaikra. Azért, hogy ennek elejét vegyék, az idei költségvetésből már elkülönítettek 40 milliárd dinárt, s ez az összeg a Szerb Nemzeti Bank által nyújtott segítséggel együtt segít megőrizni a szerb bankszektor stabilitását - magyarázta Mirko Cvetkovic.
A kormányfő azt is közölte, hogy március közepén tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal arról, hogy átalakítsák a Szerbiának január közepén megítélt 400 millió eurós készenléti hitel lehívásának feltételeit. Belgrád - miután ígéretet tett arra, hogy a költségvetés GDP-hez mért hiányát nem engedi 1,75 százalék fölé nőni - szeretné, ha ezt az értéket egy százalékponttal megemelnék.
A hiányt Mirko Cvetkovic szerint elsősorban külföldi hitelfelvételekkel, az EU-tól kapott segítséggel, s privatizációs bevételekkel kívánják fedezni. Ez utóbbiak jóval kisebbek lesznek a tavalyiaknál, annak ellenére, hogy idén folyt be a NIS állami kőolajipari vállalatért az orosz vevőtől kapott 400 millió euró.
Nem kell attól félni, hogy az új hitelek miatt túlságosan eladósodunk - érvelt Cvetkovic, s közölte, hogy az államadósság jelenleg mintegy 27 százaléka a GDP-nek.
A Nemzetközi Valutaalappal tárgyalva Szerbia azt fogja kérni, hogy ne kelljen csökkentenie tervezett infrastrukturális beruházásait, mert ezek jövője zálogai, rövid távon pedig munkahelyeket teremtenek, megbízást adnak sok hazai vállalatnak - jelentette ki a kormányfő.
A kormányfő azt is közölte, hogy március közepén tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal arról, hogy átalakítsák a Szerbiának január közepén megítélt 400 millió eurós készenléti hitel lehívásának feltételeit. Belgrád - miután ígéretet tett arra, hogy a költségvetés GDP-hez mért hiányát nem engedi 1,75 százalék fölé nőni - szeretné, ha ezt az értéket egy százalékponttal megemelnék.
A hiányt Mirko Cvetkovic szerint elsősorban külföldi hitelfelvételekkel, az EU-tól kapott segítséggel, s privatizációs bevételekkel kívánják fedezni. Ez utóbbiak jóval kisebbek lesznek a tavalyiaknál, annak ellenére, hogy idén folyt be a NIS állami kőolajipari vállalatért az orosz vevőtől kapott 400 millió euró.
Nem kell attól félni, hogy az új hitelek miatt túlságosan eladósodunk - érvelt Cvetkovic, s közölte, hogy az államadósság jelenleg mintegy 27 százaléka a GDP-nek.
A Nemzetközi Valutaalappal tárgyalva Szerbia azt fogja kérni, hogy ne kelljen csökkentenie tervezett infrastrukturális beruházásait, mert ezek jövője zálogai, rövid távon pedig munkahelyeket teremtenek, megbízást adnak sok hazai vállalatnak - jelentette ki a kormányfő.
