Az elemzés szerint a globális gazdasági adatok a világ csaknem minden térségében az ipari termelés erőteljes csökkenéséről, és ezzel összefüggésben a világkereskedelem nagyfokú hanyatlásáról tanúskodnak. A fejlett és a feltörekvő országok egyaránt történelmük egyik legsúlyosabb recessziója előtt állnak, vagy már javában tapasztalják annak hatásait.

Az összefoglaló szerint a pénzügyi szektor sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem jut nyugvópontra, a bankok államosításának mértékével, valószínűségével, szükségszerűségével kapcsolatban napról-napra változó tartalmú jelentések és előrejelzések erősítik a bizonytalanságot, és ismét nagymértékben fokozzák a banki részvények volatilitását.

Az RCM 2009-re az euróövezet esetében a GDP 2,2 százalékos csökkenésére számít. A gazdasági gyengülés és az erőteljesen csökkenő inflációs ráták miatt a piaci szereplők a közeljövőben inkább a kamatok jelentős csökkenésére számítanak.

Az elemzés kitér arra is, hogy a közép- és kelet-európai országok az év első két hónapjában erős nyomás alá kerültek. Az előre jelzettnél mélyebb gazdasági válságba sodródó nyugat-európai országokkal való erőteljes gazdasági összefonódásuk következtében a válság hatásai egyre jobban begyűrűznek a helyi nemzetgazdaságokba. A kelet-európai országok növekedési kilátásait folyamatosan lefelé korrigálják, amire a térség legnagyobb országainak jegybankjai kamatcsökkentésekkel reagáltak.

Mivel az utóbbi hónapokban főként a kelet-európai devizák erőteljesen leértékelődtek az euróval és a dollárral szemben, már a térség politikusai és jegybanki vezetői is eltúlzottnak és nem kívánatosnak minősítették a devizák alakulását, és egyúttal
ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba. Ezek az eleinte csak verbális, ugyanakkor nyilvánvalóan koordinált intervenciók egyelőre stabilizálták a devizákat. A befektetők fokozódó kockázatkerülésének és a térséget érintő kedvezőtlen hírek áradatának hatására a forint februárban ismét nyomás alá került.

A magánháztartások idegen devizában való nagyfokú eladósodása miatt a magyar jegybank aggodalmának adott hangot a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erőteljes leértékelődésével kapcsolatban, s ebben a helyzetben február végi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot. A jelenlegi konjunkturális környezetben egy magyar jegybanki kamatcsökkentés ugyan kedvező lenne, azonban hozzájárulhatna a forint további leértékelődéséhez.

Hosszabb távon a magyar államkötvények hozamszintje rendkívül vonzónak tűnik, rövid távon azonban továbbra is a piac fokozott volatilitásával kell számolni – áll az RCM térségi elemzésében.