Egyebek közt azzal érvelt, hogy az ukrán bankrendszer mintegy 30 százaléka nyugat-európai bankokhoz tartozik, és ez közvetlen függést jelent. Ha a szomszédok gazdasága destabilizálódik, annak negatív hatása az EU-ban is érezhető, hangsúlyozta.

A 25 milliárd eurós uniós rendkívüli segélyalap jelenleg csak az euróövezeten kívüli uniós tagok számára elérhető. Magyarország és Lettország számára novemberben már megnyitották ezt az alapot, és a mostani uniós csúcson esetleg növelni is fogják az ebben rendelkezésre álló összeget.

Az unió külügyi biztosa ugyanakkor azt mondta: nincsenek tervek a rendkívüli segélyek kiterjesztésére az EU határain kívül. Benita Ferrero Waldner szerint Ukrajnának az IMF feltételeit kell elfogadnia, ha segítségre van szüksége.

Az IMF november elején 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Ukrajna számára két évre a pénzügyi és a gazdasági stabilitás, az ország iránti bizalom helyreállítása végett, mert úgy értékelte, hogy a fő ukrán exportcikk, az acél világpiaci áresése megviselte a belső problémákkal is terhelt ukrán gazdaságot. A keretből az első, 4,5 milliárd dolláros részt azonnal lehívhatta Ukrajna, a második, 1,9 milliárd dolláros részlet lehívása előtt most folyik az egyezkedés.

Az ukrán költségvetés idénre 3 százalékos államháztartási hiányt irányoz elő a GDP-hez képest, de az IMF álláspontja szerint a készenléti keret felhasználásának feltétele az egyensúlyos gazdálkodás a közszférában.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) februárban azt közölte: csak akkor folytatja a kiutalást Ukrajnának, ha az ukrán kormány bizonyítani tudja a költségvetési hiány finanszírozhatóságát.