Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Obama-kormány azt tervezi, hogy az állami és a magánszféra partnerségében, PPP-konstrukcióban vásárolnák ki a hiteláramlást akadályozó, beragadt eszközöket, tisztítanák meg a pénzintézetek mérlegét. Geithner azt mondta, a tervezett lépéssel megelőzhető a hosszabb és mélyebb recesszió, de a program működtetéséhez a magánszektornak is kockázatot kell vállalnia.
A kormány 75-100 milliárd dollárt fordítana a kongresszus által tavaly októberben elfogadott 700 milliárd dolláros bankmentő programból az új banktisztító műveletre: az összegből lényegében támogatást nyújtanának a magánbefektetőknek az elértéktelenedett banki eszközök kivásárlásához. Az egyik elképzelés szerint az állami hitelekhez árverés útján juthatnának hozzá a befektetők.
A pénzügyminisztérium becslése szerint a magántőke társításával akár 1 billió dollárnyi mérgező eszközt lehetne kivonni a bankok mérlegéből, és ez fellendíthetné a hiteláramlást. A kormány arra számít, hogy a programba a magánszféra részéről nyugdíjalapok, biztosító társaságok és más, hosszú távra tervező befektetők is bekapcsolódnak; részvételükkel elérhető, hogy ne az adófizetőket terhelje egy újabb bankmentő akció.
Az amerikai bankrendszerben ragadt „mérgező eszközök” olyan, elsősorban jelzáloghitel alapú papírok, amelyek valódi értéke ismeretlen. A pénzügyminisztérium számítása szerint a piaci félelem húzta le e származékos eszközök árát, a kiszámíthatatlan kockázat miatt nincsenek vásárlók. A tárca szerint az eszközök felvásárlása segíteni fog helyreállítani azok piacát és értékét.
A Timothy Geithner által ismertetett terv kapcsán több befektetési intézet és fedezeti alap vezetője már jelezte: csak akkor hajlandók részt venni a meghirdetett programban, ha a kormány biztosítékot ad arra, hogy nem fogja limitálni a vállalati javadalmazásokat.
Timothy Geithner tekintélyét az utóbbi napokban megtépázta a közvélemény felháborodása amiatt, hogy a szövetségileg segélyezett AIG biztosítónál 165 millió, más számítások szerint 218 millió dollár vezetői jutalmat fizettek ki. Többen a miniszter lemondására szólítottak fel. A minisztert korábban azért érték bírálatok, mert a bankmentő tervekről tartott első, február 10-i tájékoztatója túlságosan vázlatos jellegű volt, nem említett konkrétumokat. Geithner a tervek szerint csütörtöki kongresszusi meghallgatásán fejti ki a pénzügyi szabályozási reformmal kapcsolatos elképzeléseit.
