Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az idén január-februárban a bruttó átlagkeresetek 1,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
A reálkeresetek 2008-ban 0,7 százalékkal nőttek - 6,1 százalékos infláció mellett -, 2007-hez viszonyítva. Tavaly a bruttó átlagkeresetek összességében 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 6,8 százalékkal haladták meg az előző évit.
Tavaly január-februárban a bruttó átlagkeresetek 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 7 százalékos növekedése mellett - 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A KSH adatai szerint az idén január-februárban a versenyszférában a keresetek 0,4 százalékkal, a költségvetésiben pedig - döntően elszámolási okok miatt - 13,1 százalékkal maradtak el az előző évitől.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–februárban átlagosan 2 millió 679 ezer volt, a költségvetési szférában 708 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 885 ezren dolgoztak. Így a megfigyelt körben a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal csökken az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint.
Január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 193 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 189 300 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 205 900 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év január–februárjában. Ezen belül a versenyszférában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 13,4 százalékkal maradtak el az előző évitől.
Az adatok szerint jelentősen, 11,4-5,7 százalékkal múlták felül az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar, az ingatlanügyletek, az információ és kommunikáció, valamint az építőipar január–februári keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 8 százalékkal maradt el attól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.
A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első két hónapjában átlagosan 4,7 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 3,2 százalékkal lett magasabb.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 119 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 000 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 151 800 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 1,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél: ezen belül a versenyszférában 2,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 10,4 százalékos csökkenés következett be.
A 204 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 0,7 százalékkal maradt el az előző év január-februáritól. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,4 százalékot tett ki.
A reálkeresetek 2008-ban 0,7 százalékkal nőttek - 6,1 százalékos infláció mellett -, 2007-hez viszonyítva. Tavaly a bruttó átlagkeresetek összességében 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 6,8 százalékkal haladták meg az előző évit.
Tavaly január-februárban a bruttó átlagkeresetek 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 7 százalékos növekedése mellett - 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A KSH adatai szerint az idén január-februárban a versenyszférában a keresetek 0,4 százalékkal, a költségvetésiben pedig - döntően elszámolási okok miatt - 13,1 százalékkal maradtak el az előző évitől.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–februárban átlagosan 2 millió 679 ezer volt, a költségvetési szférában 708 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 885 ezren dolgoztak. Így a megfigyelt körben a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal csökken az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint.
Január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 193 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 189 300 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 205 900 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év január–februárjában. Ezen belül a versenyszférában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 13,4 százalékkal maradtak el az előző évitől.
© MTI |
Az adatok szerint jelentősen, 11,4-5,7 százalékkal múlták felül az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar, az ingatlanügyletek, az információ és kommunikáció, valamint az építőipar január–februári keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 8 százalékkal maradt el attól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.
A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első két hónapjában átlagosan 4,7 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 3,2 százalékkal lett magasabb.
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 119 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 000 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 151 800 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 1,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél: ezen belül a versenyszférában 2,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 10,4 százalékos csökkenés következett be.
A 204 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 0,7 százalékkal maradt el az előző év január-februáritól. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,4 százalékot tett ki.
