A közös vállalat a magyar Molé és az orosz Russznyeftyé (Russneft), mindkét cég 3-3 fővel képviselteti magát az igazgatótanácsban. Az előzményekhez tartozik, hogy az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség e hónap elején fél évet adott a vegyesvállalatnak arra, hogy oldja meg a kőolajjal együtt feltörő földgáz hasznosítását. A 2016-ig szóló olajkitermelési engedély előírja, hogy hasznosítani kell a kísérőgáz 95 százalékát.

A Russznyefty azt javasolja, hogy a feltörő gáz hasznosítása érdekében a határidő lejártáig, az év végéig építsenek egy gázturbinás erőművet, mert - szerinte - ez az egyetlen beruházás, amellyel eleget lehetne tenni a Rosznyedr határidős követelésének, és akkor hatályban maradna a kitermelési engedély. A Russznyefty számítása szerint az erőmű megépítése 800 millió rubelbe (25,25 millió dollár) kerülne. Az erőmű feldolgozná a kísérőgáz száz százalékát. Tavaly a ZMB 68 millió köbméter kísérőgázt termelt, az idei terv 55 millió köbméter. A javasolt erőmű kapacitása 16 megawatt, a termelt áramot a társaság saját szükségleteire fordítanák.

Az orosz lap megjegyzi, hogy a Mol és a Russznyefty eddigi együttműködése nem volt mindig zökkenőmentes. Pereskedtek is egymással, miközben "bonyolódtak a Mol kapcsolatai Oroszországgal" is, írta a lap, utalva a Szurgutnyeftyegaz Mol-beli tulajdonszerzésére. Idézte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki július elején közölte, hogy semmilyen körülmények között sem kezd együttműködésbe a Mol-részesedést szerzett orosz Szurgutnyeftyegazzal, még ha ezért fel is kell áldoznia az ellenőrzést a Zapadno-Malobalikszkoje olajlelőhely felett.

A Kommerszant által megszólaltatott orosz szakértők szerint azonban a Mol nem fog lemondani a kitermelési engedélyről, és a vállalatnak nincs más kiútja, finanszíroznia kell az erőmű felépítését. Felhívják a figyelmet arra, hogy az olajlelőhely értéke 500-600 millió dollár, és a beruházáshoz szükséges 25 millió dollár ehhez képest meglehetősen jelentéktelen összeg. Szerintük, ha a Mol mégis úgy döntene, hogy megválik részesedésétől, akkor logikusabb lenne, ha azt eladná, semmint hagyná elveszni.

Mindazonáltal lehet, hogy Szurgutnyeftegaz-játszma csak része az egyenletnek. A nem hasznosított földgázt ugyanis eddig is lehetett volna egy másik olajcég, az Oroszországban legnagyobb Russznyefty állami olajvállalat vezetékrendszerébe továbbítani, csakhogy a Russznyefty "nem akarja" átvenni a nyersanyagot, írta a Kommerszant korábban. A Russznyefty 2004-ben megvette a Jukosz (YUKOS) fő termelőegységeit, és vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Russznyeftynek. A Russznyefty ezért bírósági úton szeretne a Russznyefty ZMB-hányadának birtokába jutni.